Külföld Vélemény

Háború – Igazság – Béke

Napjaink véres valósága a címben jelzett fogalmak körül forog. Sokan elmélkednek manapság a háború igazságtalanságairól, vagy a béke igazságairól, avagy fordítva, valójában pedig legfeljebb az egyes kérdések, illetve ezek részletei mentén lehetne arról beszélni, vajon kinek is van igaza, ha egyáltalán, de legfőképp konkrétan miben? Az biztos, hogy olyan igazság nincs, amelynek civil polgárok az áldozatai, elszenvedői. Ám ugyanez megállhat a szankciók esetében is, hiszen Putyin éppúgy fog kaviárt kanalazni a hajókázásai során, amint Kim Dzsogun ugyancsak nagyokat hörpölget kiváló francia konyakjaiból a mitikus lovaglásai után. A kényszer persze nagy úr. Egy regnáló királyt csak a népén keresztül lehet büntetni, bár a kiéheztetés kétségtelenül humánusabbnak tűnhet a nyílt vérengzéshez képest. Jelenleg egy erőfelmérést láthatunk, amely azt puhatolja, vajon Oroszország képes-e olyan csapást mérni például Kijevre, vagy máshová, amely gyorsan és jobb belátásra bírja azokat, akik ellen harcol. A jelek szerint ennek egyre kisebb a valószínűsége, jóllehet az előfeltételezés mégis az, hogy igen, Putyin hadserege borzalmas pusztításokra van kalibrálva. Hogyan fékezzük hát meg az őrjöngő fenevadat, amely lényegében a maga jogosnak vélt terrénumáért tombol? A Nyugat ezúttal az orosz medve kifárasztására játszik, aminek egyik eszköze az odadobott ukrán nép. Pusztán geostratégiailag nézve pár tízezer, vagy akár százezer, sőt, még ennél is rosszabb esetben pár millió ember halála a mai világban sok döntésközpont számára úgymond – borzalmas, de – “bevállalható”. Sajnos rengeteg példát hozhatunk ilyesmire. A hidegháborút övező forró háborúk és ezek hordalékai, avagy a látszólagos mellékszálként jelentkező terrorizmus nyomán indított hadjáratok bizony tízmilliós nagyságrendben pusztították az embereket, tehát a halottak száma legfeljebb a jelenben fáj, utána viszont már csak történelem. Az elszenvedőknek pedig sors. Az Ukrajnában vívott NATO-orosz háború kimenetele ma még bármi lehet, de az már jól látszik, hogy az oroszok tulajdonképpen a belépés pillanatában elvesztették. Amennyiben egy mindent elpusztító világháborút is ideértünk, abban az oroszok ugyanúgy vesztesek, mint bárki más. Minden, ennél enyhébb esetben az oroszok tévedése ott érhető tetten, hogy a Nyugat nagyon is felvette a kesztyűt, márpedig a túlélési matekban bődületes a fejlett világ túlereje. Csak emberi létszámban közel tízszeres. A 144 milliós Oroszország ugyanis közel másfél milliárd fővel áll szemben, amelyből “csak” az USA és az EU része durván 800 millió, amire jön még Törökország, az Egyesült Királyság, Japán, Dél-Korea, Kanada, Ausztrália és még sokan mások, hogy a 44 milliós Ukrajnát ne is említsük, amely kvázi egymaga hihetetlen szívós ellenállást tanúsít az orosz seregekkel szemben. Ám ez csak a létszámbéli túlerő. Ezt a tízszeres emberfölényt még

Hazai Vélemény

Szanyi Tibor: A választókerületek felében támogatják a gigászi magánvagyonok elleni küzdelmünket

Erőt kell vennem magamon, hogy bármit is írjak a hazai belpolitikáról, hiszen valamennyiünk szinte minden idegszála az ukrajnai borzalmakra összpontosít, ezen belül is a hozzánk menekülő tízezrek sorsára. Igen, minden menedéket kereső ember, leginkább család valahol álomra kell hajtsa a fejét. Fűtésre, élelemre, tisztálkodásra van szükségük. Őrületes kihívás úgy, hogy minden órában újabb és újabb ezrek érkeznek. Ilyen helyzetre nem lehet felkészülni, amint maguk a menekülők is csak magukhoz kapták a legszükségesebbeket, s egyik óráról a másikra indultak el a bizonytalanságba. A kormány remélhetőleg teszi a dolgát, és ez most nem politika, hanem humanitárius megfelelés kérdése. Ebből a hivatásos ellenzék is kivehetné a részét, bár úgy tűnik, számukra most fontosabb az orosz kémbanknak nevezett intézmény épülete előtti tüntetés szervezése. Ezenközben a hazai választási kampány szinte egyetlen érdemi eseménye egy újabb polip előbukkanása a budapesti parkolási rendszer szöveteiben. Az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom és a Magyar Munkáspárt által tető alá hozott Baloldali Szövetség a választókerületek felében gyűjtötte össze sikeresen az induláshoz szükséges mennyiségű ajánlást. Ez sajnos alulmarad az országos lista állításához kellő kétharmados léptékhez képest, ám szép eredménynek tekintjük az erőforrások versenyében. A Baloldali Szövetség ugyanis az egyetlen politikai csoport ebben a versenyben, amely sem busás állami támogatásokkal, sem milliárdos szponzorokkal nem rendelkezik. Ez utóbbiak hiánya cseppet sem fáj, hiszen miért is támogatna akár csak egyetlen oligarcha is olyan pártokat, amelyek pont a gigászi magánvagyonok létrejötte ellen küzdenek? Bármelyik másik országos párt átlagosan 10 millió forintot fordított egy-egy választókerületben a jelöltállítás reklámjára és folyamatára. Mi ennek az összegnek egyetlen százalékát sem, tehát kimondhatjuk, hogy százszor olyan hatékonyak vagyunk, mint bárki más, hiszen még ahol levertük a lécet, ott sem nullát ugrottunk. Nos, ennyire voltunk képesek pusztán lelkesedésből és elhivatottságból. Jelöltjeink folytatják a küzdelmet, mert ahol lehet ránk szavazni, ott a legtöbb baloldali szavazatot kívánjuk megszerezni. Illúzióink nincsenek, hiszen a választópolgárok nagy többségét belehajszolták az Orbán vs. nem-Orbán örökrangadó sokadik eldöntésébe, ami gyakorlatilag az elmúlt negyedszázad “legfontosabb” egyedi politikai tételévé nőtte ki magát. Mi a féktelen kapitalizmus pusztításához képest a szociális válság felszámolását célozzuk. Rajtunk kívül az összes többi párt ugyanazt a fékevesztett oligarcha-kapitalizmust kívánja folytatni, legfeljebb árnyalatnyi különbségekkel. A kormány képtelen megbirkózni a jövedelmeket elemésztő inflációval, az ellenzék pedig legfeljebb a korrupció visszaszorítását ígérgeti, bár épp ezen a ponton üt rajtuk lyukat a fővárosi parkolási rendszer elmúlt évtizedéből visszaköszönő kenőpénzes gyanú. A baloldalon viszont roppant hálásak vagyunk azoknak a tízezreknek, akik támogató aláírásukkal tisztelték meg jelöltjeinket. Reméljük, többen és nem kevesebben

Adom Hazai

Szanyi Tibor: Kiszámítható élet, ez az Igen Szolidaritás üzenete

Az Igen Szolidaritás Mozgalom miniszterelnök-jelöltje, Szanyi Tibor az ATV Voks című műsorában pártja programjáról beszélt, mely mint mondta 2020 óta elérhető az ISZOMM honlapján. Legfontosabb elemként említette a szociális dimenziót, amely áthatja az egész programot, fókuszba helyezve az emberek megélhetését. Szanyi Tibor hangsúlyozta, hogy a nettó 250.000 forintos minimálbér, a gyermekenkénti 50.000 forintos családi támogatás olyan elérhető követelés, ami biztosítani tudja a családok kiszámítható életét.

Hazai

Szanyi Tibor: A kisvállalkozói benzinkutak kapjanak kompenzációt!

Szanyi Tibor, az ISZOMM és a Magyar Munkáspárt által alkotott Baloldali Szövetség miniszterelnök-jelöltje felhívja a kormányt, hogy a megugrott nagykereskedelmi üzemanyagárak és a kiskereskedőkre kényszerített alacsonyabb fogyasztói árak miatti veszteségeket pótolja azoknál a vállalkozásoknál, amelyek mögöttük álló láncolati háttér nélkül végzik tevékenységüket – írják friss közleményükben.