A béremelési tervek részletesebb elemzéséből kitűnik, hogy a fizetésemelést tervező munkáltatók 64 százaléka az összes alkalmazottra kiterjedően változtat a béreken, további 23 százalékuk az állomány 50-80 százalékára terjeszti azt ki, a fennmaradó 13 százalék csupán a létszám felénél kisebb csoportra terjeszti ki ezt az intézkedést.
Megalázóan alacsonynak tartják a bérüket a kormáyntisztviselők, amit 2022 óta nem emeltek. A havi bérük nettó 250-350 ezer forint között van, amit duplázni szeretnének.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem /Zeneakadémia/ oktatóinak közel 70%-a csatlakozott az ELTE és a BME dolgozóinak bérköveteléséhez és akciójához.
A munkaadók, munkavállalók és a kormány konzultációs fórumának (VKF) november 9-i ülésén két nagy munkáltatói érdekképviselet is kifogást emelt a terv ellen.
Eddig az általános és középiskolai tanári fizetések tavalyi havi átlaga 48 204 korona (795 366 forint) volt, ami az országos átlagbérek 113 százaléka. A tavalyi országos átlagbér 45 259 korona (746 773 forint) volt.
Komoly bérfeszültség lett annak az eredménye, hogy több mint 13 ezer rendvédelmi dolgozó egyszerűen kimaradt a régen várt bérrendezésből – tudta meg az rtl.hu.
Ez azt jelenti, hogy tizenötezer forinttal emelhetik egy kezdő pedagógus bérét 2023-ban.
7,4 milliárd forint összértékben növeli a béreket és juttatásokat a munkavállalóik részére a Tesco áruházlánc magyar részlege
Átlagosan 15 százalékos béremelést hajt végre munkavállalói körében a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt.
2021-es évben mivel nem kaptak béremelést, a nagyon magas infláció miatt a reálkereset veszteségét valahogy egyensúlyba kell hozni, adta közleményében a Mozdonyvezetők Szakszervezete – írja a szakszervezetek.hu.
