Már csak két rész van az Apple legújabb sorozatának első évadából, de már most kijelenthetjük, ez a világ legjobb sorozata. Képzelj el egy világot, (by John Lennon) ahol az apokalipszis nem háborúval vagy robotokkal jön, hanem boldogsággal – mint egy végtelenül jó hangulatú, de rettenetesen irritáló kötelező társasjáték, amit a galaxis minden lakója játszani akar… kivéve pár embert: köztük Carolt.  Az első epizód címe már önmagában egy filozófia: „We Is Us”. Olyan, mint ha az emberiség mondaná: „Vége a lázadó gondolkodásnak — mostantól boldogok vagyunk… így.” Főszereplő Carol rájön, hogy a boldogsággal leigázott Földön mindenki tudja a nevét, mindenki szereti őt, és mindenki hajlandó mindent megtenni, csak hogy ne legyen rosszkedvű. Izginek tűnik azután, hogy megölték előtte a szerelmét. De ha a boldogsághoz ez kell, akkor nincs mit tenni.  Aztán ott van a Gránátos-jelenet, amikor Carol kér egy gránátot. És megkapja. Nem azért kapja, hogy támadjon, hanem mert „bármit megadunk, amit kérsz” – mint Alladin vagy az aranyhal, ami bármilyen kívánságot teljesít… akár ölni is tud, ha azt kéred. Itt kezdhetjûk azt érezni, hogy a boldog világ helyett egy MLM ügynökösdiféle piramisjátékszerű kényszertársaságot nézünk, mint anno a Szomszédokban. Carol okos. Nemhiába nem tudtak őt megfertőzni ezek az álboldog földönkívüliek. Megpróbál kérdezni valami súlyosat (pl. „vissza lehet-e fordítani ezt a borzalmat?”), de a földönkívüliek részéről Carol nevének mantrazása a válasz. Mintha egy manírosan barátságos, túl lelkes porszívóügynök beszélne hozzád egész idő alatt – miközben te tényleg csak akarsz egy kis értelmes dialógust.  Egy kis horrorisztika is belefér a boldog az új életbe, a földönkívüliek nem ölnek, de ennek ellenére az életben maradáshoz emberből készült fehérjét (HDP) fogyasztanak. A rendező Vince Gilligan úgy képzelte el, mintha egy ultra-hippi közösség azon gondolkodna, hogyan táplálkozzanak úgy, hogy közben ne bántsanak senkit — és eljutnak a Holttest-Paleo étrendig.  Persze az igazán jó sorozatokba kellenek jó kocsik és egy road movies szakasz is. Tádám, ez is megvan. Ja és ki ne felejtsük a háremet tartó egyik túlélőt, itt az egyik jelenetben ötös szexet is láthatnánk, ha nem zavarna be Carol. Igen, Carol. Aki azzal szórakozik, hogy a tök üres város felhőkarcolóinak üvegtábláira céloz golflabdával. Ezt nevezik depressziónak. Eközben az egyik túlélőtársa Manousos egy dzsungelben próbál átkelni, miközben a a földönkívüliek minden segítséget felkínálnak neki. Ahelyett, hogy elfogadná a boldogságot, inkább megy a vesztébe, és még a kocsiját is felgyújtja. A világ olyan, hogy mindenki boldog… kivéve Carol-t. Mi van akkor, ha az