Hazai

Parlament a szarban

Márpedig nyugodtan tarthatunk attól, hogy a jövőre esedékes EP-választásokon nem csupán az lesz a legfontosabb kérdés, vajon ki és milyen csoda-Európáról álmodozik, hanem az is, hogy az illető a nyilvánvaló becsületességén túl annak is látszik-e?

Hazai

A globalizmus befékez

A Covid körüli bonyodalmak, majd utána az orosz-ukrán háború meglehetősen elgondolkodtatta a legfőbb gazdasági régiók vezetőit, s most éppen arra áll a barométer, hogy a féktelen kereskedelem útjáról igyekeznek áttérni az önellátás, avagy a gazdasági szuverenitás pályájára, vagy ahogy manapság Brüsszelben mondják, a stratégiai autonómiára.

Dunakanyar Fotó: SZOCIKK
Vélemény

A Duna-Tisza csatornarendszerről

Minden politikának kell, hogy legyen egy víziója, miért az Ő nézeteit támogassák az emberek! A kapitalizmus egyik meghatározó hittétele a gazdasági növekedés, ergo minél jobban nő a gazdaság, annál jobban fognak élni az emberek. Ennek a folyamatnak mára látható tragikus következménye lett az erőforrások teljes kizsákmányolása. Magyarországon is súlyos következményei lettek ennek a folyamatnak. Az Alföld gyakorlatilag kiszáradt, elsivatagosodott. A megművelt talaj szennyezett. Az évszázadok során fokozatosan lecsapolt vizes bázisok eltűntek a talaj mélyebb rétegeiből is. Az országba beömlő nagy vízhozamú folyók több vizet visznek ki, mint amit bent tartanak. A Duna és a Tisza változó vízhozama alapvetően függ a vízgyűjtő területük csapadékellátásától. Az ország energiabiztonságát is befolyásolja a Duna aktuális vízszintje, elsősorban a Paksra gyakorolt hatása miatt. Gyakorlatilag az országban nincs kihasználva a vízenergia adta olcsó lehetőség, a Bős-Nagymarosi Vízlépcső magyarországi építésének leállítása óta. A Duna-Tisza csatornarendszer egy létező, több, mint 200 éves terv. Sokan gondolták megvalósíthatónak, de igazán soha nem sikerült megvalósítani. A terv azonban kevésbé a növekedést, inkább a fenntarthatóságot szolgálná. A két nagy folyó közötti kapcsolat több előnyt is jelentene. A megvalósítás nagy társadalmi összefogást eredményezhet. Egy olyan beruházás, ami milliók életét érintené közvetlenül és mindenki életét közvetve. A két folyó közötti szintkülönbség a tervezett nyomvonalon kb. 150 m, ami lehetőséget teremt kisebb vízierőművek építésére is az öntözés, esetleges hajózás, haltenyésztés mellett. Esélyt adna egy új ökológiai egyensúly megteremtésére a régióban, csökkenne az árvíz, illetve az apály kockázata, és reményt adna a mezőgazdaság eredményesebb művelésére. Mára Magyarország mezőgazdasági importra szorul részben az Alföld egyre romló adottságai miatt. Maga az építkezés nagyon sok munkalehetőséget kínálna, és ha elkészül, sok új, fenntartható munkahelyeket is biztosítana. A tervezés/építés megmozgatná a kutatás-fejlesztést, a mérnöki kapacitásokat, a társadalomtudományok művelőit, az vízügyet, az energia- és építőipart. A csatornarendszer és a vízierőművek építése mai árakon valószínűleg megközelíti az 5-6 ezer milliárd Ft-ot, de ez nyilván egy több évre elhúzódó folyamat lenne. Nem feltétlenül kellene kizárólag állami forrásból finanszírozni, be lehetne vonni lakossági közvetlen forrásokat, kötvény, részvény formájában, sőt, az Európai Unió is támogatná a tervet, részben az energiabiztonság, részben pedig az ökológiai/klímavédelmi okok miatt. Egy ilyen terv vállalása több lenne, mint az elmúlt évtizedek gazdaságpolitikája – „hozza a multi a technológiáját, mi összeszereljük” – 100%- ban a magyar gazdasági/társadalmi érdekeket szolgálná, és újra termővé tenné az Alföld ma egyre csak pusztuló területeit. Ez a terv tehát nem a növekedést, hanem a valóban fenntartható fejlődést szolgálná, természetesen érintve a GDP számainkat is, ha ez

Hazai

29 milliárdos osztalékból ad pár százezret a dolgozóknak a Mercedes, és ennek örül a szakszervezet

870 ezer forintos jutalmat kapnak a kecskeméti Mercedes-gyár dolgozói, kivétel nélkül. Nyereségrészesedés címén kapnak extra juttatást a magyar Mercedes gyár munkásai. mindezt a Vasas Szakszervezeti Szövetség közölte a Facebook-oldalán. A dolgozók április 10-éig fogják megkapni az összeget. A tavalyi bérmegállapodásba került bele a nyereségrészesedés kifizetése. A Mercedes-Benz tavaly nem adott bonuszt, akkor a teljes nyereségét kifizette a német anyavállalatának, pluszban a 67 millió eurós, 29 milliárd forintos osztalékot is, amit a dolgozók fizetésben is megkaphattak volna, hiszen ők termelték meg, . A Vasas Szakszervezeti Szövetség közleményében reményét fejezte ki annak kapcsán, hogy a siker példamutató lesz. Abban bizakodnak, hogy más szervezeteiknél is bevezetik a nyereségrészesedést.