A VW tervei, hogy legalább három németországi gyárat bezár – a vállalat 87 éves történetében ez az első hazai bezárás –, több ezer dolgozót bocsát el és 10 százalékkal csökkenti a béreket, elkeseredett vitához vezettek a szakszervezettel és az üzemi tanáccsal.
Demokrácia nincs, nem is volt, és nem is lesz, míg a kapitalizmus létezik!
A kapitalizmus mára a világgazdasági rendszerének alapvető modelljévé vált. Az egyének és vállalatok közötti „szabad” piaci verseny elvén alapulva a rendszer kétségtelenül sok technológiai és társadalmi „fejlődést” hozott. Ugyanakkor a végtelen gazdagodásra építő logika és a profitmaximalizálás az-az a folytonos növekedés kényszere olyan mélyreható problémákat okozott, amelyek komoly kérdéseket vetnek fel az emberiség jövőjével kapcsolatban.
Ma a Kossuth rádióban Orbán bevallotta, amit eddig is tudott mindenki, hogy az állam munkavállalók sanyargatása mellett, a cégek és vállalkozók profitja a legfontosabb, ezért azok a munkavállalók, akik munkája révén működik az ország, akik megtermelik a magyar GDP-t nem kaphatnak nyugati szintű béreket.
A kérdés végső soron nem az, hogy kell-e fizetni valaha is a levegőért, vagy mennyit kell fizetni a mesterséges intelligenciáért. A valódi kérdés az, hogy milyen világot szeretnénk építeni.
A 444 nevű liberális propagandaújság harmincnégy évvel a renddszerváltás után rájött, hogy a Kádár rendszerben jobb volt az egészségügy, mint a kapitalizmusban.
A videóban szereplő négy járókelőtől azt is megkérdezték, hogy követik-e a Facebookon vagy X-en a köztársasági elnököt. A lány erre azt válaszolta, hogy nem követi sehol az államfőt. Az anya azt mondta, hogy gyereke nem is tudta volna bekövetni Sulyok Tamást, mert egyik közösségi médiás platformon sincs fent, mivel még csak 12 éves.
A ma embere jószerivel csak jóváhagyja a “szuper-ész” által hozott döntéseket. Közeleg a nap, amikor a jóváhagyásunkra sem lesz szükség. Gyatra káröröm, hogy a kapitalizmusra sem.
„Követeljük az azonnali érdemi béremelést! Követeljük az 1.000 eurós nettó minimálbér azonnali bevezetését!” – így zárják a közleményt.
A vallás és a politika évszázadok óta meghatározó szerepet játszanak az emberi közösségek életében, de ezek a területek mindig is más-más alapokra épültek. Míg a vallás spirituális irányt és erkölcsi kapaszkodót kínált, a politika a társadalmi szerveződés és problémamegoldás eszközeként funkcionált. Az utóbbi évtizedekben Magyarországon azonban a két terület egyre inkább összefonódni látszik. Ez az összefonódás nem csupán a hatalmi struktúrákat formálta át, hanem a közösségek gondolkodását is jelentősen befolyásolta.
