DJ Oti pedig pontosan ennek a tökéletes példája: a falunapi diszkó, csak Sebestyén Balázs logójával és belépőjeggyel, és egy egyszerú keletnáém lemezlovas alázásával. Mert bántalmazaás nélkül nincs kapitalizmus, nincs lóvé.
Régen minden jobb volt. Például az is, hogy ha volt csatornahálózat Magyarországon, és így lehetett művelni a földeket akkor is, amikor nem esett az eső. Nem. Nem a Kádár-rendszerre gondolok, hanem az Árpád-korra. Bizony.
Példátlan feltételhez kötötte a Ferencváros a Górnik Zabrze elleni lengyelországi vendégjegyek értékesítését: a klub e-mailben arról tájékoztatta bérleteseit, hogy „biztonsági okokból kizárólag Magyarországon született, magyar állampolgárok vásárolhatnak voucher-t”. A döntés a határon túli magyar állampolgárokat automatikusan kizárja a vendégszektorból, miközben a korlátozás indokairól semmilyen részletes tájékoztatás nem jelent meg. 
És ha mindehhez hozzátesszük, hogy az új politikai korszak egyik meghatározó médiumának neve Kontroll, akkor a szimbolika szinte magától adja magát. A politika végső kérdése mindig ugyanaz: ki gyakorolja a kontrollt?
Magyar Péter egyik első útja is a Mercedeshez vezetett – ez azt mutatja, hogy az Orbán-kormány által felépített, olcsó munkaerőre épülő gazdasági modell továbbra is meghatározó marad.
Az elmúlt három évünk kísértetiesen hasonlít egyik legnagyobb királydrámánkra, amely István királyunkhoz köthető.
Az egypárti gondolkodás nem attól veszélyes, hogy éppen ki a nyertese. Hanem attól, hogy lassan már fel sem tűnik: a demokráciából eltűnt a választás lehetősége.
Van valami durván bicskanyitogató abban, amikor egy új kormány ugyanazzal a politikai recepttel próbál sikert aratni, amelyet korábban évekig bírált.
Tényleg a mindent lehányó, az összes rohadék aljas kapitalistát megvető, a fogyasztói kultúrát meg a rohadt udvarias szabályokkal terhelt faszkodást páros lábbal szétrúgó, és ugyanabban a pillanatban le is hányó zenekart, ami ötven évvel ezelőtt akkorát szólt, hogy azóta is punkbandák ezrei tolják az igét az arra fogékony közegnek, képesek és elhozzák nekünk a Budapest Parkba, a fogyasztás egyik templomába, ahol elképesztően drága a jegy, értelmezhetetlenek a pia árai, több a kidobó, mint a készenléti rendőr egy Fradi–Újpest meccsen, és egyáltalán nem utolsósorban hihetetlenül tökéletes, ámde kibaszott halk a hangosítás?
A mérkőzés még nincs lefutva, de az már látszik, hogy véget értek a mézeshetek az új kormány és az őt támogató elitek között. Most kezdődik a valódi politikai küzdelem.
