A Szolidaritás Pártja szerint a választási aktivitás hiánya nem menti fel a szervezeteket a felelős és nyilvános elszámolás alól. A közpénzek és adományok felhasználásáról szóló beszámolók nem csupán jogi kötelezettségek – mint azt az Állami Számvevőszék korábbi kampányköltések ellenőrzése is hangsúlyozza – hanem a választók bizalmának megőrzéséhez elengedhetetlen lépések is.
Kritikusai szerint az államosítás kockázatokat hordozhat a befektetői bizalom és a gazdasági növekedés szempontjából, míg a párt állítása szerint éppen a jelenlegi modell bizonyult fenntarthatatlannak. A stratégia részletei így nemcsak szakpolitikai, hanem ideológiai viták alapját is képezhetik a közeljövőben.
A magyar közbeszéd tele van indulattal, ha a nyugdíjról van szó. „Aki többet fizetett, kapjon többet” – mondják sokan, és első hallásra ez teljesen logikusnak tűnik. Csakhogy a mai magyar nyugdíjrendszer nem így működik, és soha nem is így működött.
Most, hogy – sok okból – úgy tűnik, ők utoljára indulnak 2026-ban, megnyílik az út egy új, rendszerkritikus, szuverenista baloldal megjelenéséhez a magyar politikában. Ennek első lépése lehet az, hogy 2026-ban legyen listája a Szolidaritásnak.
Kedden reggel Székely Sándor, a Szolidaritás Pártja elnöke a M1 reggeli hírműsorában ismertette pártja terveit a 2026-os országgyűlési választásokra.
A szuverenista baloldalon minket nem igazán érdekel, hogy mit mond két jobboldali–liberális szervezet. Mi a sávos adózás mellett vagyunk.
Székely Sándor hangsúlyozta: a gazdasági erőforrások újraelosztása nemcsak szociális igazságossági kérdés, hanem a belső fogyasztás élénkítésének eszköze is lehet. Úgy véli, a magasabb bérek és nyugdíjak a hazai kereslet növekedését eredményezné, ami végső soron a gazdasági növekedést is támogatná.
Székely világossá tette: a Szolidaritás Mozgalom párttá alakulása nem taktikai manőver, hanem valódi elköteleződés egy szuverenista baloldali politikai irány mellett.
A Szolidaritás Pártja komoly politikai szereplővé kíván válni. A párttá alakulás logikus lépés egy olyan baloldali törekvés részeként, amely reális alternatívát szeretne nyújtani a közéletben. Székely Sándor a beszélgetés során világosan definiálta céljaikat: társadalmi igazságosság, szolidaritás és átfogó politikai jelenlét.
hogy valaki végre tényleg az emberekkel kezdjen el foglalkozni: ne csak a szavak szintjén, hanem tettekben is. A mindent leuraló fogyasztói társadalom, a kapitalizmus ellen nem elég közleményeket kiadni és TV stúdiókba járni, hanem muszáj példát mutatva, az emberekkel közösen dolgozni egyik másik alternatíva megvalósulásáért.
