A további bértárgyalási fordulók eredménye — különösen a március végén lejáró jelenlegi bérmegállapodás fényében — komoly gazdasági és szociális következményekkel járhat nemcsak a vállalatnál, hanem az egész régiós munkaerőpiacon is.
Csakhogy ez a hivatalos statisztika nem tükrözi a valóságot. Mert miközben a papíron számok szerint a bérek nőnek, az emberek többsége ugyanazzal a pénzzel próbál túlélni a folyamatosan dráguló rezsi, élelmiszer és albérlet mellett.
A bruttó kereset mediánértéke 393 ezer, a nettóé 273 ezer forint.
Ennek 60 %-a 328.000 forint, tehát elvileg ennyi kéne legyen az európai minimálbér magyar bruttó változata, a tényszerű 200.000-hez képest. Az európai módszertannal elképzelt legkisebb bér hazai nettója eszerint most 218.000 forint lenne, ami az ISZOMM célszámától ‘mindössze’ 32.000 maradna el.
Az Inforádióban kérdezték tegnap Kövér Lászlót arról, hogy mikor lehet emelni a pedagógusok fizetését.
Az országos szintű nettó átlagkereset 292 ezer forint volt tavaly.
A bérek kérdésében még nem sikerült Magyarországnak előrelépnie, sőt, az euróban számított átlagfizetések tekintetében hátra felé haladt – írja az atv.hu.
Rengeteg panasz érkezett arról, hogy jogtalanul vonták le a sztrájkoló tanárok bérét, egy pedagógus pár óra sztrájk miatt, majdnem 60.000 forinttal kevesebb fizetést kapott áprilisban – írja a telex.hu.
A vasutasok képviselete felszólította a MÁV-ot, hogy azonnalkezdjen érdemi tárgyalásokat a sztrájkkövetelés teljesítéséről – írja a TELEX.
Töbszörösére is nőhet a különbség az orvosok és az ápolók bére között, a béremelések után sem keresnek annyit a szakdolgozók, mint amennyit az Emberi Erőforrások Minisztériuma mond – írja a penzcentrum.hu.
