Ennek az bő két évszázados gyakorlatnak viszont egyetlen gyenge pontja volt, történetesen elképzelhetetlennek tekintettük, így hát nem is számoltunk azzal, vajon mi történik akkor, ha megcsappan a bejövő víz, illetve kevesebb lesz az itt lehulló csapadék, viszont simán kifolyik a meglévő készlet?
Mára az összes, még életben lévő ellenzéki párt megtartotta évértékelőjét, mint arról a magyar sajtó nagy felületen be is számolt. Újságunk főszerkesztője felkérte egy ideje szerzői válságban lévő munkatársunkat, hogy ha fizetését fel kívánja venni, akkor hagyjon fel a remete életmóddal, és készítsen interjút Szanyi Tiborral, az Igen Szolidaritás alelnökével. Eszes Péter interjúja.
A jogfosztott tanárok akcióit az ISZOMM legitimnek tekinti. A követelések nem mai keletűek, viszont a kormány következetesen semmibe vette a tanárok, a diákok és a szülők igényeit. A nemzet lelkiismeretét jelenleg a közoktatás robotosai testesítik meg.
Itt már az sem elég magyarázat, hogy ha az EU pénzét az Orbán-rezsim nem teheti magáévá, akkor a magyar nép se kaphasson semmit!
Következtetésként kimondható, hogy a munkabér pont akkora, amennyit a munkások, a dolgozók az összekapaszkodásaik révén kiharcolnak maguknak. Minden más csak porhintés.
1956 október 23-án ugyanígy mindenki mást gondolt ugyanarról. A közös nevező legfeljebb a demokratikus szocializmus iránti vágy volt, ideértve Magyarország akkori vezető gárdájának pokolba kívánását. Az események menetére jellemző, hogy gyakorlatilag senki nem volt a helyzet ura, minden oldal a maga vágyaihoz kereste a teret.
A lassító sztrájkhoz mindenki csatlakozhat. Arra biztatjuk a dolgozókat országszerte, hogy minden adminisztratív szabályt tartsanak be, ezzel lassítva a munkavégzést.
A tavaszi választásokat követően újabb zuhanás következett be az emberek megélhetése szintjén.
Az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom helyesli, hogy súlyos szakmai hibák esetén az illetékes vezetők igenis távozzanak a posztjukról.
Az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom a kormány határozatlanságát látja abban, hogy szinte naponta jelent be valamilyen megszorítást, amelyeknek sem a mértéke, sem az iránya nem tükrözi sem a hazai lakosság tűrőképességét, sem pedig a valós nemzetközi folyamatokat.
