A kormány 2022. januárig visszamenőleg 1,5 százalékkal korrigálja márciusban a nyugdíjakat és a nyugdíjszerű ellátásokat – írta a dühös Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa.
A 30–59 éves korosztályban az öngondoskodást fontosnak tartók aránya a korábbi évekhez képest emelkedett, ugyanakkor egyre többen vannak, akik szerint az állami nyugdíjból nem fognak kielégítően megélni – derül ki a K&H kutatásaiból.
A nyugdíjasok anyagi helyzetéről szóló legfrissebb KSH-statisztikákból kiderül, hogy az átlagos öregségi nyugdíj összege havi 164 102 forint volt az év első hónapjában, ami 1 év alatt 9 százalékos emelkedés, és ha a majdnem 20 százalékos inflációhoz mérjük, akkor brutális a nyugdíjak csökkenése.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének tagja szerint a nyugdíjasok újrafoglalkoztatása inkább csak tűzoltásként értékelhető, amivel valószínűleg nem csak a tanárok megfogyatkozását igyekszik mérsékelni a kormány.
Az elemzők 2023-ban 13,8 százalékos inflációra számítanak a nyugdíjakat illetően, ez pedig 2024. január 1-től újabb 90 eurós növekedést eredményezne, így az átlagnyugdíj elérné a 675 eurót.
Az MNB legújabb, június végi inflációs jelentésében 6,8-9,2 százalékos inflációval számol a jövőre.
A hétpárti belga kormány elfogadta a nyugdíjreformot, amelynek fontos eleme, hogy a legkisebb nyugdíj 1500 euró (kb. 600 ezer forint) lesz, amelyet további pótlékok egészíthetnek ki.
A bruttó 1338 zloty (115 300 forint) támogatás azoknak a nyugdíjasoknak jár, akiknek a havi nyugdíja alacsonyabb bruttó 2900 zlotynál (mintegy 250 ezer forintnál). Ide tartozik a nyugdíjasok többsége, mintegy 7,7 millió ember.
A megállapított új nyugdíjak zöme tavaly is a 100 és 300 ezer forint közötti sávokba esett.
Elmondhatjuk, hogy a magas nyugdíj sajnos viszonylag kevesek kiváltsága, míg az elsöprő többség (83 százalék, azaz körülbelül 1,94 millió ember) kevesebbet kap havi kétszázezer forintnál.
