Szanyi Tibor, az ISZOMM vezetője nem sokat kertelt, a választási eredményeket a maga sajátos stílusában kommentelte.

Elégedett a vasárnapi eredményekkel?

Egy baloldali párt vezetőjeként hivatalból sem lehetek elégedett olyan eredményekkel, ami nem a baloldal győzelméről szól. Jelen esetben erre esély sem volt, hiszen Magyarország közösségi pártjaként be sem neveztünk erre a megmérettetésre.

Igen, ez utóbbit többen hiányolták.

Akik hiányolták, sajnos azok számára sem kellően világos, hogy a polgári demokráciákban a választási részvétel bizony keményen “belépődíjas” rendezvény, illetve az elérhető eredmények nagy mértékben a pénzügyi hátterek úgymond sűrűségén múlik.

A 2024-es EP-választásokon egy új belépőnek csak a benevezés – alsó hangon – 50 millió forintba került, nekünk pedig nem volt ennyi pénzünk. Ha lett volna, akkor sem lett volna sok teteje elindulni, mert magát a kampányt már biztos nem tudtuk volna finanszírozni. Úgy meg minek bohóckodni?

A tapasztalat mást mond. A TISZA például azt állítja, hogy ők nulla forintból érték el a káprázatos eredményeiket.

Ez az a mozzanat, amikor elveszítettem az egyébként sem sok bizalmamat Magyar Péter iránt. Ilyen ugyanis nincs. Sehol a Földön. Inkább ordas hazugság. Ez kábé ugyanaz, mint az Orbán-család, vagy Mészáros Lőrinc stb. stb. úgymond tőke nélküli, tisztán “tudás-alapú” felemelkedése, vagy Karácsony Gergely legendás ládikái, meg Simicska Lajos és Puch László hófehér üzletei. Magyar Péternek ezért a mondatáért már rég bíróság előtt kellene állnia.

Nem túloz?

Nem. Aki már valaha szervezett utcai nagyrendezvényeket, az pontosan tudja, hogy a tüntetés egy elképesztően költséges műfaj. Mai árszinteket nézve már egy fapados tüntetés is durván ezer forint/fő ráfordítást kíván. Kevesen tudják, hogy egy tüntetés szervezőjét meg kell nevezni, és onnantól kezdve ő felelős mindenért. A terület biztosításáért, az oda-vissza szállításokért, a színpadállításért, a fénytechnikáért, a kordonokért, a drónokért, a rend fenntartásáért, a WC-kért, a takarításért, a technikai megoldásokért, mint például áramvételezés és még ezernyi apró kellékért.

Még a mentőügyelet is több százezres költség, ami szintén kötelező elem. Ha valaki azt állítja, hogy ezeket a szolgáltatásokat ingyen kapja, akkor az adományozó cégek esetében máris problémás az áfa kérdése, magánemberek pedig fél millió forint felett be kell mondják a nevüket a Magyar Közlönybe. Csak mellesleg jegyzem meg, hogy nagycsaládos apukaként azt is megtanultam, hogy az anyukák közti internetes privát adok-veszek is adóköteles évi 600 ezer forint érték felett, ami még akár rendben is lehetne, de egy ismerősömet azért hurcolta meg a NAV, mert nem vezetett kockás füzetet, amibe felírta volna, hogy januárban eladott tíz pár használt bébizoknit 200 forintért.

Magyar Péterről szólva, ha ő kvázi visszaesőként ködöl a költségei viselőiről, s ingyen cirkusznak állítja be az eddig kábé fél milliárd forintnyi, nyíltan üvöltő kiadásait, az egészen biztosan bűncselekmény. Az más kérdés, hogy a NER egyelőre nem érdekelt ennek feltárásában. Mert akkor az emberek átlátnák, hogy a Fidesz is lopott pénzből szervezi a hasonló bulijait. Csak példaként mondom, hogy a legutóbbi békemenetet biztos nem lehetett megszervezni 100 millió forint alatt. Ezt valahogy ki kellett pengetni, nem?

Rendben, de a Fidesz legalább hivatkozhat arra, hogy ő kap állami támogatást.

Igen. Ez az iparszerű csalás melegágya. Ám emlékezzünk csak vissza, hogy annak idején a Jobbikot a gatyájából is kiforgatták, mert az egyik kampánya alatt az általa használt reklámfelületek értéket egy zavaros kölcsönügyletbe burkolta. Konkrétan Magyar sem mondhatja, hogy ő egy cégtől ingyen kapta a színpadot, mert az így eleve 4-5 bűncselekményt jelent. Az pedig igen ritka, hogy valaki éppen tart otthon a lakásában egy kölcsönadható mobil utcai nagyszínpadot, amit aztán magánemberként átad a haverjának, sok millió forint értékben. Mindegy. Illetve nem mindegy. Ám ne csak erről szóljon ez a beszélgetés!

Még azért két mondat erejéig maradjunk ennél a témánál! Ez a félrenézés miért érdeke a Fidesznek?

A Fidesz így fenntarthatja a fordulatos, demokratikus közélet látszatát, bár amennyiben a Tisza csak egy kicsit is veszélyeztetné a hatalmát, simán ledarálná őket úgy, ahogy vannak. Egy autokráciában ne keressük a valós demokráciát!

De hát a többi párt is tízmilliókat költ Facebookra, vagy másra. Ők ne tudnák, hogy mi mibe kerül?

Dehogynem. Hajszál pontosan tudják. Mondjuk úgy, hogy mindenki tud mindent mindenkiről. Ezért halál álságos, amikor Magyar Péter szűzfiút játszik. A ravaszabbak, akik még véletlenül sem akarnak börtönbe kerülni, még kevésbé a vagyonukat kockáztatni, azok a szuper gazdag politikusok. Például a sok száz milliárd forintnyi magánvagyonát terelgető Gattyán György forint-fillérre lepapírozta azokat a százmilliókat, amiket a pártjának, a Megoldás Mozgalomnak adott, s ugyanígy a több tízmilliárdos költőpénzén bulizgató Ungár Péter is, amit ő meg az LMP-be tolt be. Ám látja, milyen fura a világ? Mindkét említett úr 2-3 száz millió forintot fordított a pártjára, de egyikük sem érte el még az 1 százalékos eredményt sem. Hangsúlyozom, eleve dúsgazdag tulajdonossal hátuk mögött, százmilliókat beáldozva. Na, akkor az ISZOMM mit ért volna el egy-két millióval, bár annyink sem volt.

Jó. akkor tehát önmagukat mégis a vesztesek közé sorolja?

Ha nem haragszik, akkor visszautasítom a mondandóm ilyetén kicsavarását.

Rendben. Elnézést.

Oké, semmi gond. Ám úgy is feltehetjük a kérdést, hogy kik a nyertesek? Egyértelmű nyertes például Marc Zuckerberg, vagyis a Facebook és megannyi más amerikai technikai-cég, meg ezek partnerei, akik számára egy-egy választás az maga a tejjel-mézzel folyó Kánaán. Gondoljon csak bele, hogy azok, akik veszve érzik a pozícióikat, ám van valamennyi pénzük, azoknak a hajrában gyakorlatilag semmi sem számít. Csak mellesleg mondom, úgy a DK-nak, mint a Momentumnak a kiesés elleni küzdelme a vége felé felemésztette szinte minden vagyonukat, amit a Momentum full el is veszített és kiesett, a DK-nak pedig “csak” a fele királysága bánja.

Mit ne mondjak, az érintett pártoknak ez nem nagy üzlet, de a reklámcégeknek maga a Paradicsom. A Szentkirályi visszalépése nyomán kétségbe eső Karácsony is rohanhatott az adományládikáihoz, hogy kikapjon onnan pár tucat milliócskát, csak az utolsó napi kiadásaira. Itt jegyzem meg, hogy felülplakátolás sincs ingyen, ahol legkevésbé a nyomdaköltség számít. Gépjárművek hada, feszes szervezés és rengeteg élőmunka kell hozzá.

Értem, de minden oldal aktivisták tízezreiről beszél, akik nyilván ingyen dolgoznak.

Hát ha a 10-20-30 ezer forintos napidíjakra gondolunk, akkor aligha. Ezt kell felszorozni az említett létszámokkal, illetve napokkal, s máris repkednek a százmilliók. Vicces, de még ez is aprópénz ahhoz képest, ami az aktivisták hadának a mozgáskoordinációjához szükséges. Főparancsnokság, ellenőrzés, hadtáp, ilyesmi.

Ha igaza lenne, akkor az egész demokratikus választási rendszer fogalma egy illúzió. Mégis, önök szerint mi lenne a megoldás?

Az ISZOMM politikai programjának van egy szakasza, ami a társadalmi reklámokról szól. Ezt simán ki lehetne terjeszteni a választásokra is. Például teljességgel beszüntetni a fizetett hirdetéseket, a közterületi plakátokat, szóróanyagokat stb, s csak a közszolgálati médiumokban biztosított írott, képi, hang, illetve egyéb kvótákat lehetne felhasználni. Ha a polgár tájékozódni kíván, kapjon ehhez bőséges intézményes segítséget, a pártok pedig bátran csináljanak okosat, vagy hülyét magukból! Igen, minden induló egyenlő esélyekhez jusson!

Jaj, ne viccelődjön! Ki lenne képes végigküszködni magát több száz ilyen-olyan párt igencsak tarkabarka kínálatán?

Visszakérdezek. Az miért jobb, hogy az emberek szakadatlanul kapják a nyakukba az álságos hülyeségeket, hazugságokat, baromságokat? Gondolom, nem kell hosszasan emlegessem a kéretlen reklám problematikáját. Arról nem is beszélve, hogy az általános iskolás gyermekeim kívülről fújják a lejárató dumákat, és teszik fel a szörnyű kérdéseiket a plakátok láttán? Őszintén, ez kinek éri meg? Nyilván a haszonlesőknek, aminek kevés köze van a demokráciához.

Egyébként pedig javaslom a Szócikknek, esteleg mutassa be az USA szavazási rendszerét az olvasóinak! Kilométeres papírhengerek listák gyanánt, elképesztően bonyolult elektronikus rendszer az így szavazni kívánóknak, több órás sorban állás. Ott egy szavazás akár egy komplett napot igényelhet a felelős választópolgároktól. Mert nem akarják pikk-pakk összecsapni úgy, mint Magyarországon, ahol kb. bruttó fél óra alatt le lehet tudni mindent.

Vannak olyan országok, ahol a szavazáson résztvevők még extra szabadnapot is kapnak, hogy így pihenjék ki a kellő tájékozódás és a szavazás fáradalmait. És ez csak a társadalmi reflex, mert a nagytőke mindenütt szeretné igen szűkre fogni az emberek beleszólási kereteit.

Ezt hogy érti?

Például úgy, hogy a rendszerváltoztatás óta minden kormányunk, összességében még a magukat szocialistának mondó kormányok is rendre szűkítették a munkavállalók jogait a munkaadókkal szemben. A rendszer, mármint a tőkés rendszer csírájában igyekszik elfojtani minden olyan mozgalmat, ami felszakítaná a bilincseket. Ha valaki nekünk gondolna adományozni pár tízmillió forintot, abból eleve büntetőeljárást indítanának, bezzeg az összes többi pártoknál ezt simán elnézik. Cserébe ezek fel sem vetnek olyan kérdéseket, amikkel magát a tőkés felállást karcolgatnák. Néha sóhajtozhatnak egy kicsit, de komolyabb akcióik nincsnek.

Siralmas példa, hogy Magyar Péter a kampányhajrában felvetette, hogy bevezeti a minimálnyjgdíjat. A tömeg ujjongott, miközben a szónok azzal adós maradt, hogy ilyen éppenséggel most is van, csak hát arcpirítóan alacsony, viszont majdani összeg sem hangzott el, magyarul lufi az egész. Az ISZOMM már évekkel ezelőtt kidolgozta, hogy a minimálnyugdíj a minimálbér legalább 60 százaléka legyen, ám maga a minimálbér a létminimum kétszeresét takarja!

Miből?

Látja, ez az a kérdés, amivel csak minket szekálnak. A sajtó Magyar Pétertől pedig még azt sem kérdezte, hogy mennyi az annyi? Amúgy megmondom. Abból, hogy a programunkban a profitok nem növekedhetnének nagyobb mértékben, mint ahogy az adott cég megfizeti a dolgozóit. Máris megvan a fedezet minden követelésünkre. Szóval, kevesebb jacht és kastély a tőkéseknek, cserébe több fizetés a dolgozóknak. Mi ebben a vállalhatatlan?

Semmi. Viszont köszönöm a beszélgetést.

Örömmel.

A Szócikk a dolgozók, a dolgozni akarók, illetve az életüket már kidolgozók szava. Újságot lehet szerelemből is írni, de amíg a pofánk egyre nagyobb, a zsemlénk egyre kisebb! Kérjük, hogy támogasd a SZÓCIKK működését az alábbi számlaszámon: MagNet Bank: 16200106-11517878 IBAN: HU88 1620 0106 1151 7878 0000 0000 Posztjaink kommentálhatók a Facebookon, várunk Facebook-csoportunkba is. Ám te is írhatsz, te is szólhatsz képpel és hanggal, amit viszont mi olvasunk, hallunk, nézünk, sőt, akár közreadunk. Leveled várjuk az info@szocikk.hu címen.