Az ISZOMM az Országgyűlés kapuja előtt áll. Ha jól feltankol, akkor bizony nehéz dolguk adódhat a ‘védőknek’, minthogy a párt szemmel láthatóan a harmadik erőnek a szerepére tör. Normál demokráciákban törhetnének akár az első, vagy második erőére, amennyiben hagyományosnak fogadjuk el a bal-, illetve jobboldal évszázados vetélkedését.

Ennek az évezrednek az eddigi teljes terjedelmében azonban a különböző színezetű polgári (értsd: kapitalizmuspárti) pártok kormányozták Magyarországot. A polgári szó elé, vagy mögé tehetjük a nemzeti, a radikális, a liberális, a konzervatív és hasonló jelzőket, sőt, egy időben még a polgári baloldal gondolata is felmerült.

A baloldal viszont immár bő két évtizede hiánycikké vált, s talán nem is volt rá különösebb közvetlen igény, hiszen az összes polgári párt előszeretettel merített a baloldal retorikai eszköztárából, hovatovább azt a képet sugallva, mintha mindenki balról óhajtaná előzni a másikat.

Ebbe a képletbe érkezett 2020 tavaszán az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (alias ISZOMM, avagy IgenSzolidaritás), amely vállaltan rendszerkritikus és egyben környezetbiztonsági ihletettségű programjával hozta zavarba a báránybőrbe bújt farkasokat.

A párt egyik alapítójának, Székely Sándor országgyűlési képviselőnek a fővezérletével ‘250.000 GT – Székely Sándor vándorkörútja’ néven most országjárásra indulnak, amelynek elsődleges célja az ISZOMM szociális mondandója központi elemének, a havi nettó 250.000 forintos minimálbér iránti törekvés előmozdítása.

Az ISZOMM büszkén vallja, Huszti Andrea pártelnök, egykoron kórházi ápoló szállóigéjét, hogy t.i. “azok vagyunk, akiket képviselünk”. Kétségtelen, a jelenlegi Országgyűlés tagjai közül fehér hollónak számítanak a bérből és fizetésből élők, mint például – saját (hazug) állítása szerint – a miniszterelnök.

A többiek zömmel mesésen gazdagodó tőkések, ún. üzletemberek, akiktől tényleg nehéz lenne elvárni a szocializmus gondolatának lelkes támogatását. Ebben a jelenlegi körben alighanem 199:1 arányú lenne a mai magyar kapitalizmus iránti rajongás. Az élet azonban ettől nagyon eltérő képet mutat, mármint lakossági változatban.

A tavasz során Székely Sándor két közvéleménykutató céget is felkért egyféle hangulatmérésre, s egészen meglepő adatokat kapott.

A kormányközeinek emlegetett Nézőpont Intézet április közepén végzett kutatása szerint az ország lakosságának bő harmada, 35 százalék elégedetlen a magyar piacgazdaság elmúlt 30 éves működésével, sőt, 55 százaléknyian szükségesnek látnák annak gyökeres megváltoztatását. Kétségtelen, egy a szocializmus újjáalkotását hirdető pártra csak 13 százalék szavazna, de 5 százalék hajlandó lenne konkrétan a Szanyi Tibor miniszterelnök-jelöltségével kampányoló ISZOMM-ra adni a voksát. Bizony, ez az ún. országgyűlési küszöb elérését vetíti előre.

Hasonló, az ISZOMM számára talán még a fentieknél is biztatóbb adatokra lelt a Publicus Research egy hónappal későbbi, május közepi , s az előbbinél részletesebb kutatása.

Az ezer fős minta hangulatára jellemző, hogy 60 százalékuk szerint hónapról hónapra él, s nagyjából azonos, tehát 20-20 százalék az ennél jobban, vagy rosszabbul élők aránya. Akárhonnan nézzük, a lakosság négyötöde távol áll a habzsi-dőzsitől.

A megkérdezettek 38 százaléka viszont hallott már az ISZOMM havi nettó 250.000 forintos kezdeményezéséről, ami sajátos rekordnak tekinthető a kisebb pártokhoz köthető kezdeményezések sorában.

Ezek után nem meglepő, hogy a válaszadók többsége, konkrétan 51 százalék egyet is ért az ISZOMM ‘Igen, szocializmus’ nevű főprojektjének koronaékszerével.

Az igazi meglepetés azonban egy korszerűsített szocializmus és a mai magyar kapitalizmus közötti 40:28-as arány, vagyis a lakosság kétötöde egyáltalán nem idegenkedik az ISZOMM által hirdetett szocializmus gondolatától, akármennyire is egymásra licitálva kommunistáznak az Országgyűlést kitöltő, ám gyakorta balra hazudó hagyományos, polgári pártok.

A Publicus ugyanakkor a Nézőpont számaival azonosra mérte az ISZOMM szavazóbázisának 2022-es nagyságát, azaz a szavazópolgárok 5 százaléka egyértelműen, avagy inkább az ISZOMM-ra voksolna.

A Publicus kimutatása – összhangban a Nézőpontéval – azt sugallja, hogy az ISZOMM elsősorban a kistelepüléseken élő, jellemzően fiatalabb, az érettségivel, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettségű emberek lelkületét fogja meg, tehát a rendszerváltás fő veszteseinek gyermekeit, unokáiét.

A párt egyik alelnöke, Kállai Szilvia, a takarítónőből tanítónővé avanzsált politikus jól szimbolizálja a dolgozó emberek felemelkedésért vívott küzdelmét, s az ISZOMM jelöltállítási koordinátora, egyben csepeli jelöltje, az egykori Neoton-szupersztár, Pál Éva pedig a tiniket vonzó Tik-Tok-ot robbantgatja az általa írt/komponált/előadott ISZOMM-indulóval.

Nagy kár, hogy a közvéleménykutatások nem veszik figyelembe a 18 év alattiak vonzódásait, jóllehet a ma 17 évesek jövőre már ún. első-szavazók lehetnek. Az ISZOMM jelenleg 55 választókerületben már állított jelöltet, a gimnazistától az orvosig, a földművestől a buszsofőrig, vagy a kertésztől a katonáig. A harmincas-negyvenes balosok számára jól cseng Galba-Deák Ádám neve, aki amellett, hogy a párt zuglói jelöltje, egyben szóvivője is. A fiatal mozgalmár a párt két lábon járó harsonája, a szocikk.hu podcastjainak szerkesztő-riportere.

ISZOMM ante portas. A párt a két közvéleménykutató cég kimutatásai előtt fél évvel, a tavalyi szerencsi időközi választásokon támogatott jelöltjével már 2,23 %-ot ért el. A fikció és a valóság bizony találkozhat.

Publicus Research adatfelvétele 1001 fő részvételével 2020. május 8. és 12. között készült. A válaszadók a kérdőív kérdésire a kérdezőbiztosainak telefonon és online válaszoltak. A teljes mintában a mintavételi hiba +/- 3,1 százalékpont