Minthogy a kínai befektető a belátható másfél évtizedben nem fog Magyarországon adót fizetni, így még az sem mondható, hogy a jelenlegi kormány előre gondolkodna, hiszen az érett gyümölcs esetleg más politikai erő sikereit fogja szolgálni.
Minden politikának kell, hogy legyen egy víziója, miért az Ő nézeteit támogassák az emberek! A kapitalizmus egyik meghatározó hittétele a gazdasági növekedés, ergo minél jobban nő a gazdaság, annál jobban fognak élni az emberek. Ennek a folyamatnak mára látható tragikus következménye lett az erőforrások teljes kizsákmányolása. Magyarországon is súlyos következményei lettek ennek a folyamatnak. Az Alföld gyakorlatilag kiszáradt, elsivatagosodott. A megművelt talaj szennyezett. Az évszázadok során fokozatosan lecsapolt vizes bázisok eltűntek a talaj mélyebb rétegeiből is. Az országba beömlő nagy vízhozamú folyók több vizet visznek ki, mint amit bent tartanak. A Duna és a Tisza változó vízhozama alapvetően függ a vízgyűjtő területük csapadékellátásától. Az ország energiabiztonságát is befolyásolja a Duna aktuális vízszintje, elsősorban a Paksra gyakorolt hatása miatt. Gyakorlatilag az országban nincs kihasználva a vízenergia adta olcsó lehetőség, a Bős-Nagymarosi Vízlépcső magyarországi építésének leállítása óta. A Duna-Tisza csatornarendszer egy létező, több, mint 200 éves terv. Sokan gondolták megvalósíthatónak, de igazán soha nem sikerült megvalósítani. A terv azonban kevésbé a növekedést, inkább a fenntarthatóságot szolgálná. A két nagy folyó közötti kapcsolat több előnyt is jelentene. A megvalósítás nagy társadalmi összefogást eredményezhet. Egy olyan beruházás, ami milliók életét érintené közvetlenül és mindenki életét közvetve. A két folyó közötti szintkülönbség a tervezett nyomvonalon kb. 150 m, ami lehetőséget teremt kisebb vízierőművek építésére is az öntözés, esetleges hajózás, haltenyésztés mellett. Esélyt adna egy új ökológiai egyensúly megteremtésére a régióban, csökkenne az árvíz, illetve az apály kockázata, és reményt adna a mezőgazdaság eredményesebb művelésére. Mára Magyarország mezőgazdasági importra szorul részben az Alföld egyre romló adottságai miatt. Maga az építkezés nagyon sok munkalehetőséget kínálna, és ha elkészül, sok új, fenntartható munkahelyeket is biztosítana. A tervezés/építés megmozgatná a kutatás-fejlesztést, a mérnöki kapacitásokat, a társadalomtudományok művelőit, az vízügyet, az energia- és építőipart. A csatornarendszer és a vízierőművek építése mai árakon valószínűleg megközelíti az 5-6 ezer milliárd Ft-ot, de ez nyilván egy több évre elhúzódó folyamat lenne. Nem feltétlenül kellene kizárólag állami forrásból finanszírozni, be lehetne vonni lakossági közvetlen forrásokat, kötvény, részvény formájában, sőt, az Európai Unió is támogatná a tervet, részben az energiabiztonság, részben pedig az ökológiai/klímavédelmi okok miatt. Egy ilyen terv vállalása több lenne, mint az elmúlt évtizedek gazdaságpolitikája – „hozza a multi a technológiáját, mi összeszereljük” – 100%- ban a magyar gazdasági/társadalmi érdekeket szolgálná, és újra termővé tenné az Alföld ma egyre csak pusztuló területeit. Ez a terv tehát nem a növekedést, hanem a valóban fenntartható fejlődést szolgálná, természetesen érintve a GDP számainkat is, ha ez
A várt eredmény pedig a minimálbér garantálása a taxis ágazatban, úgy is, hogy még a sofőrök se zsákmányolhassák ki önnön magukat. Ez egyébként havi 35 órás munkahétre vetítve jelenleg havi bruttó 1.709,28 euró, hozzávetőlegesen 680 ezer forint, ami a hivatalos magyar megfelelőjének, 232 ezer forintnak közel háromszorosa, munkaidőarányosan nézve pedig több, mint háromszorosa.
e felejtsük azonban, hogy eszerint TGM inkább volt marxista, ami azért mégis ad reményt, hogy ha immár nem is az ő életében, de a kataklizma felé sodródó emberiség belátható jövőjében a szocializmusra reneszánsz vár, noha a gyászbeszédek elmondói eddig azért nem akarnak eljutni.
Addig azonban más gondja is akadhat az orosz elnöknek, hiszen az állami hadsereg mellett bizonyos értelemben jobban teljesít egy papíron nem is létező másik hadsereg, amit ugyancsak az orosz állam fizet. Márpedig az sohasem szokott jót jelenteni, ha egy diktátornak két hadserege van, mert ezek rivalizálása könnyen a legfőbb hadúr fejébe kerülhet. Például úgy, hogy valamelyiknek megnő az étvágya, s a másik leváltását csak úgy érheti el, hogy ő maga ül a trónra.
Sok év várakozás után végre adódott valami, amiben egyetérthetünk a magyar miniszterelnökkel, még akkor is, ha történetesen ismét hazudott.
Amikor az úgynevezett szakértők látták, hogy az idei télre jövendölt Armageddon nem jött be, akkor áttolták a következőre, hogy az lesz majd az igazi világvége.
Végtére is mi lehetne fontosabb annál, hogy felnőttként kezelt magyar emberként jól éljünk! Úgy, hogy a lelkiismeretünk is tiszta maradhasson!
Ami nekünk, a magyar népnek halmozott veszteség, az Orbánéknak halmozott zsákmány. A rezsim egyik zsebét mi tömjük, a másikat pedig az EU. Igazán cinikusan mondva, ha az orbáni infláció révén az idén mi odadobtuk a kormánynak a keresményünk, a jövedelmük és a vagyonunk egytizedét, miért vonnánk felelősségre az EU-t ennek töredékéért?
A magyar kormányfő szerint a világ leghosszabb tengeri alatti vezetéke lesz ez, ami az “ésszerű távolságon”, azaz háromezer kilométeren belüli Azerbajdzsánból hozná Magyarországra a “zöld” elektromos energiát.
