A zöld technológiák vajon megoldást jelentenek problémáinkra?
2023-ban a zöld technológia úgy érezheti magát, mint az újszülött gyermek a világban. De a fenntartható innováció világának hosszú története van, amiről valószínűleg kevesen tudnak.
2023-ban a zöld technológia úgy érezheti magát, mint az újszülött gyermek a világban. De a fenntartható innováció világának hosszú története van, amiről valószínűleg kevesen tudnak.
A Hypergiant Industries-nál, az AI termékek és megoldások vállalatnak a küldetése a világ legnagyobb problémáinak megoldása. Ez magában foglalja az éghajlatváltozással, az űrkutatással és az emberi életet lehetővé tevő infrastruktúra védelmével kapcsolatos problémák megoldását.
A homokakkumulátor nap- vagy szélenergiából előállított energiával töltik fel az alacsony minőségű homokot. A homok 500 °C-on képes hőt tárolni veszteség nélkül, és hónapokig megtartja azt. Ezzel a technológiával megoldható, hogy a nyáron megtermelt zöldenergiával fűtsék télen az otthonokat.
Létezik belőle olyan modell is amelyiknek fotovoltaikus szirmokkal vannak szerelve, amelyek összegyűjtik a nap energiáját. Így további 5%-kal növeli az energiatermelést.
Sokszor hallottam már kerttulajdonosoktól azokat a növényvédelmi metódusokat, amiknek alapja a már régre visszanyúló nagyüzemi mezőgazdaságra kifejlesztett technikákat tartalmazzák.
Képzeljünk el egy kisvárost, ahol csodás meghitt zöld környezet és csend veszi körül a lakosságot. Egy kisváros, ahol a bölcsödében, óvodában és iskolában ingyenes az étkeztetés. Magas színvonalú az oktatás, ami modern környezetben zajlik. Ahol környezettudatos és környezetbarát mezőgazdaság csodájára jár a világ. Amelyik szinte teljesen önellátó az energia területén.
Emellé még a környezetünket is egyre jobban és nagyobb mértékben pusztítjuk. Mind ezt a fejlődés címszó mögé bújva. De meg tudja valaki mondani, hogy hova kell fejlődnünk? Jelen pillanatban csak az számít fejlődésnek, ami a gazdasági növekedést elősegíti. Számomra az emberi faj viselkedése és cselekedete kicsit sem utal arra, hogy mi egy civilizált faj lennénk. Sőt, inkább ennek ellentétje tűnik fel.
Így aztán nem csoda, hogy a többségnek csak a saját problémája az egyetlen, ám sajátosan mégis a mások dolgával van úgymond elfoglalva. Utálkozunk, gyülölközünk és hibáztatunk, miközben mástól várjuk a megoldást.
Következtetésként kimondható, hogy a munkabér pont akkora, amennyit a munkások, a dolgozók az összekapaszkodásaik révén kiharcolnak maguknak. Minden más csak porhintés.
A kormányok gazdaságpolitikái azonban épp az ellenkezőjére csábítanak. A dolgoknak az egyik rákfenéje a kormányzati költekezésekben rejlik, hiszen ezeknek csak az eladósodástól való félelem szab gátat. Már ahol.