Az európai pénzügyi rendszer digitalizációja új korszakot nyit, és a digitális euró bevezetése várhatóan jelentős hatást gyakorol az euróövezet pénzügyeire. Magyarország, mint az európai integrációban aktív szereplő, szintén szembesülhet olyan kihívásokkal és lehetőségekkel, amelyek közvetlenül érintik a forint stabilitását és a hazai pénzügyi piac működését.
A jelenlegi irányt nézve a világ egyre gyorsuló ütemben sodródik egy olyan állapot felé, ahol a természet pusztulása, a társadalmi széthullás és az érzelmi szélsőségek egymást erősítik. Azonban mindig van választás. A kérdés az, hogy hajlandóak vagyunk-e visszatalálni egy harmonikusabb létezéshez, vagy továbbra is figyelmen kívül hagyjuk a természet és saját tudatunk figyelmeztetéseit.
A jövő közlekedése tehát nemcsak arról szól, hogy milyen új megoldások születnek, hanem arról is, hogy miként tudunk együttműködni a globális kihívások leküzdésében, és hogyan alakítjuk át mindennapi életünket egy fenntarthatóbb világ érdekében.
Azóta csak építjük ezt az illúziót, egyre magasabbra, egyre nagyobb tempóban, miközben a saját romjainkra sem vagyunk hajlandók visszanézni.
Én úgy vélem, hogy az itt leírt rövid nem mindent átfogó szösszeneten nem árt elgondolkodni és törekedni a valós és nem önérdekeken nyugvó felelősség teljes gondolkodást előtérbe helyezni, vagy egyáltalán elsajátítani.
Az állam erős beavatkozásával és az oligarchák támogatásával egy olyan rendszer jött létre, amely a tőkés rendszeren belül új erőviszonyokat hozott létre, de nem szakított annak alapelveivel. Orbán nem egy alternatív gazdasági modellt kínál, hanem egy olyan kapitalizmust, amelyben a politikai hatalom határozza meg, hogy ki lehet a nyertes és ki a vesztes.
Az elmúlt hozzávetőlegesen 70 évben, az emberiség létrehozott egy többdimenziós rendszert, amelyben ma él. A mai világot a globális kapitalizmus, a technológiai forradalom, a politikai dinamikák és a környezeti kihívások egyaránt formálják, miközben a társadalmi és kulturális értékek folyamatosan alakulnak, formálódnak a rendszer igazodva.
A Green New Deal koncepcióját először 2007-ben vetette fel a brit Green Party, de világszerte az Alexandria Ocasio-Cortez amerikai kongresszusi képviselő és Ed Markey szenátor 2019-es törvényjavaslata tette ismertté. A program célja, hogy a klímaváltozás katasztrofális hatásait megállítsa, miközben társadalmi igazságosságot és gazdasági átalakítást hozzon. A Green New Deal három fő pilléren nyugszik:
Amikor egy társadalomban növekszik az érdektelenség, a közösségek meggyengülnek. Az emberek elfordulnak egymástól, az összetartás helyett az elszigetelődés válik uralkodóvá. Ez a folyamat hozzájárulhat a szociális problémák, mint például a szegénység vagy a kirekesztés elmélyüléséhez.
Az elmúlt évtizedekben az életünk jelentős része a digitális térbe költözött: vásárlásaink, kommunikációnk, munkánk és személyes adataink mind-mind egy közös hálózatba ágyazódtak. Ez az átmenet kényelmesebb és gyorsabb megoldásokat kínált, de a folyamat árnyoldalairól kevesebb szó esik. Egy olyan irány körvonalazódik, amelyben a kormányok és a tőkét uraló vállalatok tudatosan terelnek bennünket egy digitálisan vezérelt világba, ahol az emberek kontrollálhatósága minden eddiginél kiszolgáltatottabbá válik. Amelyek sok emberben félelmet kelt, nem alaptalanul.
