Oscar-díjat érhet a röhögjünk zsidókon nagyokat típusú vicceskedés – Lefkovicsék gyászolnak 1

film filmkritika lefkovicsék zsidó

Sajnos csak jövőre, mert idén lett csak bemutatva a Lefkovicsék gyászolnak című színes magyar beltéri film. Idén is megkapta az aktuális zsidulás – a Lefkovicsékban nevezik így a témakört – a legnagyobb filmes díjat, ugyanis Oscar-díjat kapott a zsidókat agyonlövő puskaropogás hangja tegnap. Írtunk róla. Is.

Újabb értelmezhetetlen filmet adott ki magából a Nemzeti Filmintézet, – már most remegek mennyire szar lesz a Petőfis film – százmilliókból és egy viccesnek gondolt ötletből csináltak egy színházi kamaradarabnak sem való nagyjátékfilmet.

A boxedző, (a kiváló Bezerédi Zoltán) zsidó felesége meghal a sok cigitől, ezért találkoznia kell Izraelbe 8 éve alijázott fiával, (a kiváló Szabó-Kimmel Tamás) a család temetésén. Amióta elment a tékozló fiú nem beszéltek semmit, tehát a feszültséget lehetett szépen adagolni, és a zsidó vallási előírások generálta ostoba vicceskedéssel simán meg lehetett tölteni a filmet. A srác hozza persze a kisfiát is Izraelból, hogy a cukiságfaktor is ki legyen pipálva, ahogy a forgatókönyviskolában tanítják.

A zsidó előírások, szabályok hagyományok szerint a temetés után az elhunyt házában hét napig Shivát kell ülni letakart tükrökkel (kackac). Nem szabad kimenni a házból (kackac) és persze csak kóser ételt lehet enni, amin lehet megint nagyokat kacagni. Persze fingáson és seggreesésen is lehet röhögni, ebben a filmben a zsidókon lehet nagyokat.

Lefkovicsék egy házban és annak udvarán játszanak, talán ha 3-4 jelenet miatt voltak külső forgatások, de azok nélkül is meg lehetett volna oldani a mozit, mint egy színházi darabban.

A filmben az összes elhelyezett pisztoly precízen el is sül a forgatókönyviskolákban tanultaknak megfelelően. Spoiler. Elfogy az elhunyt által készített utolsó üveg baracklekvár. Óriási ötlet. És persze ki is békül az apa a fiával, mert film. Magyar. A boxedző tanítványa megnyeri a versenyt, frenetikus.

A rendező zsidó, úgy érezte, kurva jó dolog röhögni saját magán. Ahogy teszi Woody Allen ezer éve. Szerintem egyáltalán nem vicces.

Gondolom, lesz következő rész is, hiszen nagy siker a film. Játszódhatna Izraelben a Lefkovicsék már nem gyászolnak című második rész. Péntek este Bezerédi Zoltán iszonyatos részegen óbégatna Jeruzsálemben, a fia szégyenkezve tolná haza egy talicskán. Vagy tolatná egy nem zsidóval, ki tudja, lehet-e talicskát tolni sábeszkor.

Vagy jöhetne a harmadik rész: Lefkovicsék újra gyászolnak. Egy palesztin szardarab lemészárolná az egész Lefkovics családot egy kibucban.  

Egyáltalán nem vicces röhögni a zsidókon. Sem.

Lefkovicsék gyászolnak
magyar vígjáték, 85 perc, 2024
Fotó: Nemzeti Filmintézet

  A Szócikk a dolgozók, a dolgozni akarók, illetve az életüket már kidolgozók szava. Újságot lehet szerelemből is írni, de amíg a pofánk egyre nagyobb, a zsemlénk egyre kisebb! Kérjük, hogy támogasd a SZÓCIKK működését az alábbi számlaszámon:

MagNet Bank: 16200106-11517878 IBAN: HU88 1620 0106 1151 7878 0000 0000

Posztjaink kommentálhatók a Facebookon, várunk Facebook-csoportunkba is. Ám te is írhatsz, te is szólhatsz képpel és hanggal, amit viszont mi olvasunk, hallunk, nézünk, sőt, akár közreadunk. Leveled várjuk az info@szocikk.hu címen.

Kapcsolódó tartalmak