Az ország, Európa, sőt a világ egy igen nagy része hördült fel, amikor a Magyar Országgyűlés négyötödét kitevő Fidesz-KDNP-Jobbik trió olyan törvényt szavazott meg, amely csúfos módon összemossa a pedofíliát és a homoszexualitást. A hamis magyarázat, hogy ez utóbbinak csak a 18 év alattiak esetében van az adott jogi relevanciája.

Tekintettel arra, hogy a szexuális élet, annak nemi irányultságától függetlenül a 14 éves ún. belegyezési korhatár felett a szabadság és a magánügy kategóriába tartozik, a homoszexualitást 18 év alatt a tabuk világába utaló törvény hatalmas lélektani lyukat vág a fiatalabb generációk életében. Konkrétan abban az időszakban, amikor az ember testi vonzalmai kialakulnak.

Van azonban az életnek legalább egy olyan szelete, amikor a pedofília és a homoszexualitás nagyon is találkozik. A katolikus egyház esete ilyen.

Most tekintsünk el attól, hogy a katolikus egyház tökéletesen szembe megy a nők és férfiak közötti egyenlőséget hirdető közfelfogással, de még a fejlett világ írott alkotmányaival is. Szorítkozzunk arra, amit papi pedofíliának nevezünk.

Nem tudnék autentikusabb forrásra támaszkodni, mint magára Ferenc pápára. Kétségtelen, már elődje is hadat üzent az egyházukat gyilkoló sajátos “pestisnek”, ám a mai egyházfő már rögtön a beiktatása évében, 2013-ban megállapította, hogy ez a szörnyűség a katolikus papok 2 százalékát érinti. Feltételezhetően a pápa tudja, hogy mit beszél, már csak tévedhetetlensége okán is. Európában és Amerikában azóta több tízezer, de inkább több százezer bűncselekményre derült fény, amiből eddig a kutatók és elemzők azt a következtetést vonták le, hogy egy-egy pedofil pap az élete során 15-20 áldozatot hagy maga után, zömmel 12-15 éves fiatalokat, akik 80 százaléka fiú.

Ahogy ez lenni szokott, a felderített esetek száma csak a jéghegy csúcsát szokta jelenteni. Ha a tényleges valóságra akarunk jutni, a fenti számokat nyugodtan szorozhatjuk kettővel, de akár tízzel is.

Maradjunk azonban az ismerhető számoknál. Amikor Ferenc pápa a fenti becslését tette, akkor Magyarországon 2.200 felszentelt katolikus pap üzemelt. Számuk mára 2.000 környékén lehet. Ha ezekből az adatokból további becslést készítünk, akkor a hazánkban szolgáló katolikus papok között 40 pedofil személyt valószínűsíthetünk, vagyis minden hónapban legalább egy magyar kisfiút, illetve kislányt erőszakolnak meg a templomok égisze alatt.

Nos, elvileg ezt (is) üldözné a törvény, az állam azonban szemet huny a papok titkolózása felett, s inkább milliárdokkal tömi őket.

Márpedig mi sem lenne egyszerűbb, mint kimondani, hogy addig befagyasztjuk, de minimum csökkentjük a vonatkozó közpénz-juttatásokat, amíg az egyház nem ad garanciákat a felderítés és a világi hatóságokkal való együttműködés megerősítése tárgyában.

Megnyugtatásul: a civil életben sem bűnözőzzük le az egész társadalmat pusztán azért, mert gengszterek is élnek közöttünk, sőt, azért fizetjük az adóinkat, hogy a haramiákat lefüleljék. Ugyanez lenne várható a katolikus egyháztól is, hogy a közpénzek fejében hajítsa ki a soraikból, de leginkább az iskolákból azokat a papokat és más egyházi személyeket, akik eme “pestis” hordozói. Ha nem teszik, akkor sajnos az egész egyházra a bűnpártolás árnyéka vetül.

Szanyi Tibor