Egy százalékponttal csökkentették az idei német GDP-növekedére vonatkozó előrejelzésüket tavaszi közös prognózisukban a vezető német gazdaságkutató intézetek az előző, tavaly ősszel kiadott becslésükhöz képest.

Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott elemzésükben a gazdaságkutatók az idén a német bruttó hazai termék 3,7 százalékos növekedését várják, jövőre pedig 3,9 százalékos GDP-növekedésre számítanak.
A növekedési ütemet a tavaly év végén életbe léptetett második korlátozási periódus lassította le az intézetek szerint. Mihelyt azonban az oltások széles terítésének köszönhetően csökken a fertőzés terjedésének kockázata, a gazdasági növekedés ismét lendületet nyer. A gazdaság kapacitáskihasználtsága így a jövő év elejére zökkenhet vissza a megszokott kerékvágásba.

A prognózis a DIW Berlin, a müncheni ifo, a kieli IfW, a hallei IWH és az esseni RWI gazdaságkutató intézetek együttműködésével készült.

A német GDP növekedése legutóbb a menekültválság idején volt igen látványos, hiszen a beáramló százezrek ellátása kapcsán kiugró számlák jelentkeztek, ami az államnak éppenséggel kiadás volt, csak hát ennyivel is növekedett a GDP.

A jelenlegi előrejelzések szerint a német GDP most még enyhén csökken (-1,8 %) a tavalyihoz képest, de az év végéig már jelentős növekedés várható (3,7 %), jövőre pedig majdnem 4 %-ra teszik a bővülést.

Mindez bonyolult folyamatok eredménye. A járvány és a lezárások folytán a termelés és a szolgáltatások nyilvánvalóan jelentősen visszaestek, amit azonban pótoltak a piaci átrendeződések, ám leginkább az állam által biztosított igen bőséges és nagyvonalú, ráadásul tömeges jövedelmi pótlások. Az, hogy az emberek fizetése alig csökkent, továbbá a tavalyi esztendőben ideiglenesen az áfát is csökkentették, sikeresen fenntartotta a fogyasztás, így hát a GDP színvonalát.

Ezek a tulajdonképpeni jó hírek, mármint hogy nem állt le az európai gazdaság motorja, Magyarország számára is pozitív. A magyar gazdaság függése a német irányítástól továbbra is irányadó, sőt, a magyar kormány a saját polgárai helyett közel a némethez hasonló nagyvonalúsággal locsolgatta a pénzt a német eredetű hazai cégekre.

Olyan jelenség ez, amikor a szegény ember a gatyáját is odaadja, csak hogy úriasan láthassa (ingyen) vendégül a gazdagot. Jellemző, hogy az Audi Hungária vezetője természetesen bekasszírorozta a kormányzattól támogatásként jövő súlyos tízmilliárdokat, azért megjegyezte, hogy valójában nem őket kéne nyakon önteni a magyar adófizetők pénzével. Tetszik, nem tetszik a magyar GDP adatokban ez szintén emelő hatású.

Az igazán nagy kérdés azonban, hogy a járvány csillapultával mely ágazatok indulnak majd fejlődésnek? A turizmus valószínűleg nem lesz a növekmények hajtóereje, de mint látjuk, ez részben pótolható más területek bővülésével. Magyarország valószínűleg arra fog orientálódni, amerre a német, s ez a zöld-gazdaság szerepének erősödésével járhat, végtére is senki sem szívesen vállalná azt a gazdaságpolitikai szégyent, hogy a leállások okozta tisztulás után nagy rössel áll bele az újraszennyezésbe. legfeljebb csendben és halkan.

A német gazdaságkutatók a világ többi közgazdászával együtt már messze nem GDP-alapú számításokat végeznek, de tömegfogyasztásra azonban rendre kiadnak ilyen adatokat, amelyek az esetek többségében inkább nőnek, mint csökkennek.

A GDP-növekedés motorja a munkamegosztás. Vulgárisan szólva, ha mindenki maga takarít a lakásában, az nem jelentkezik a GDP-ben, de ha bejelentett takarítót alkalmaz, az már igen, jóllehet ugyanaz a munka van elvégezve.

– bankski –

Fotó: Getty Images