Ha lenne humorérzéke a tőkés vállalkozásoknak, akkor a “Black Friday”-t október végére időzítenék, hiszen 1929. október 24-én ütött be az igazi “Fekete Péntek”, ami a kapitalizmus első igazi, ám annál nagyobb válságát indította. Ma már csak annyi maradt meg az akkori borzalmakból, hogy napjaink cégei látszólag akkora kedvezményeket kínálnak ezen a fedőnéven, hogy szinte tönkremennek bele.

Az 1930-as években tehát egyre nagyobb igény mutatkozott az addigi úri Magyarország leváltása népi Magyarországra. Sajnos, az erre való törekvés a ma is csak az elképzelés és vágy szintjén jelentkezik.

Noha 1960 és 1990 között addig soha nem látott szociális fellendülés következett be, azóta viszont a népnek egyértelműen rosszabb lett.

A „gulyáskommunizmus” három évtizedes intermezzóját követően a gazdagok ismét egyre gazdagabbak, a szegények pedig ismét egyre többen vannak. Kétségtelen, épült sok minden, bár lakás nem nagyon, viszont az emberek jóval rosszabbul táplálkoznak, gyógyulás jobbára csak a tehetősebbeknek jár, az iskolák pedig alig adnak tudást.

Ezenközben egyre intenzívebben használjuk el, pocsékoljuk és dobjuk a szemétbe természeti erőforrásainkat annak érdekében, hogy a gazdagok tovább gazdagodjanak, mindenki más meg próbáljon élve maradni. Ennek hatása oda vezetett, hogy a szolidaritás és az összetartás, a türelem és a megértés, a bölcsesség egyre inkább veszni látszik.

Így aztán nem csoda, hogy a többségnek csak a saját problémája az egyetlen, ám sajátosan mégis a mások dolgával van úgymond elfoglalva. Utálkozunk, gyülölközünk és hibáztatunk, miközben mástól várjuk a megoldást.

A szociális válság, mint ahogy minden más válság, a jelenleg vezető diktatórikus kapitalizmus vezetőpóráza. Sokan szenvednek ettől, és fizetnek az életükkel. Ennek ellenére szinte senki nem meri még megkérdőjelezni sem a kapitalizmus szükségességét. Annak ellenére sem, hogy ordítóan sokkal több a hátránya, mint az előnye.

Épp itt az ideje, hogy a tapasztalatokból és szenvedésekből végre tudást és bölcsességet merítsünk, ne pedig erőltetve és vakon ragaszkodva csak ismételgessük a porhintés szólamait!

Mint minden problémára és válságra igenis van megoldás.

Ez a megoldás pedig a kezünkben van. Ez csak akkor fog azonban működni, ha elővesszük, felelevenítjük és elkezdjük gyakorolni a szolidaritást, az összetartást, a türelmet, a megértést, a bölcsességet és az egymás iránti szeretet.