Ausztria lakosságának kétharmada már be van oltva a COVID ellen, november 22-én mégis kemény szigorítások jöttek az alpesi országban. Sőt, az osztrák kormány a Mikulásra bízza a további jogszabályi intézkedések bejelentését.

Az előkészületben álló törvény ugyanis februártól kötelezővé tenné az oltással való védekezést. Kivételt csak az orvosi indokkal oltatlanok jelentenének, viszont a törvény minden Ausztriában élő emberre vonatkozina, állampolgárságtól függetlenül. Egyedüli eldöntendő kérdés, vajon a betegségen már átesetteket hogyan kezeljék?

A többi viszont tiszta sornak tűnik. Februártól a helyhatóságok felszólítják az érintetteket az oltás felvételére. Ha valaki kétszeri figyelmeztetést követően is ellenáll, először 3.600 euróra büntetik, amit további makacskodás után követ a duplázás, s ha valakit még ez sem józanít ki, akkor a 7.200 eurós büntetés hathavonta ismételhető.

Nos, ez a képlet akár Rogán Antal kabinetminiszternek is eszébe juthatott volna, aki a minap azzal hárította el Székely Sándor kötelező oltásra szólító javaslatát, hogy a kormánynak fogalma sincs, miként lehetne szankcionálni az ellenszegülőket.

Ahogy Magyarországon, úgy Ausztriában is csak a szélsőjobbos, illetve neonáci mozgalmak tiltakoznak az oltások kötelezővé tétele ellen. Ezek az erők diktatúrát kiáltanak, jóllehet a történelem pont őket illeti diktatórikus hajlamokkal.

Ausztria mellett több más ország is fontolgatja az oltások valamilyen algoritmus szerinti kötelezővé tételét. Franciaországban egyelőre csak a 65 év felettiekre adtak ki figyelmeztetéseket, hogy akik közülük nem veszik fel a harmadik (!) oltást, azok oltási igazolványa december közepétől érvénytelenné válik. Más országok inkább csak bővítik azt a listát, ami egyes jogosultságokat oltási igazolvány függvényévé teszik. Ilyen például a közösségi közlekedési eszközök igénybevétele, avagy nyilvános helyek látogatása, akár a kirándulóhelyeket is ideértve.

A kötelezővé tétel világszerte viszonylag tartózkodó kezelése – főszabályként – azon a jogi megfontoláson alapszik, hogy jelenleg minden COVID elleni vakcina ma még csak a vészhelyzeti alkalmasságra szóló engedéllyel bír, s a felelősség teljes egészében a beoltottakat terheli.

Más lesz a helyzet, amennyiben valamelyik vakcina megkapja a végleges engedélyeket, hiszen ekkor a gyártóra száll át minden felelősség. Amennyiben egy kormány a kötelező oltást rendeli el, úgy a teljes felelősség rá hárul tovább, azaz a bizonyított esetekben az állam vállal minden kártérítési, vagy hasonló költséget.

Ausztria bátor lépésének indoklása azon alapszik, hogy az oltatlanok veszélyeztetik a társadalmi többséget. Ennek a vélekedésnek az alkotmányossági igazolása még kérdéses, azonban az tiszta ügynek látszik, hogy a ma már egyértelműen önkényes többlet-kockázatokat jelentő oltatlanok valamilyen formában vegyék ki részüket a többlet-költségekből. Korábban volt olyan javaslat is, hogy a leállások, korlátozások miatti jövedelemkesések egy részét hárítsák át az oltást megtagadókra, de ez olyan hatalmas összeg lenne, amit ép ésszel senki nem rakhat az érintettek vállára. Ugyancsak felmerült az oltatlanok esetleges kórházi kezelése költségeinek tovább hárítása, de ennek eldöntése inkább az egészségbiztosítókra van bízva.

Idehaza is érik a gól, hiszen az ISZOMM-os Székely Sándor kötelezőségi javaslata egyéb közt arra hivatkozik, hogy az osztrákhoz hasonló átoltottság mellett mégis drámai a magyarországi halálozási arány, ami nem szorítkozik a ténylegesen COVID okán elhunytakra, mert a gyenge kórházi kapacitások miatt rengeteg egyéb betegség diagnosztizálása, illetve kezelés egyszerűen szünetel.

Lapunk kérdésére Székely képviselő megerősítette, hogy például a különböző okokból fellépő embóliák esetében gyakorlatilag halálra vannak ítélve az emberek, jóllehet békeidőben ezek döntő hányada kezelhető lenne.

Szerinte ez a helyzet pusztán bírságokkal nem szüntethető meg, hanem drasztikusan kell lépni a megelőzés szintjén.

– Schuster Michaéla –

Foto: Euronews