A román határ mellett fekvő térségben az egy főre jutó átlagjövedelem 65.300 forint, a leggazdagabb járásban is csak 148.400 forint – írja az Átlátszó

Azon háztartások, amelyeknek jövedelme alacsonyabb, mint a mediánjövedelem 60%-a, a szegénységi küszöb alá tartoznak, ez viszont országról-országra változik. A magyarországi szegénységi küszöb 2005 óta nem változott, még mindig az uniós érték 40%-a. Ez azt jelenti, hogy a magyarok háromnegyede, uniós mércével mérve, szegénynek számít.

A legszegényebb járások legtöbbje az ország északkeleti részén, a határ mentén található. A legszegényebb járások közé tartozik még a Cigándi, a Vásárosnaményi, a Fehérgyarmati és a Gönci járás. A listához még hozzátartozik az ország középső részén elhelyezkedő Kunhegyesi járás is, ahol az átlagjövedelem alig több, mint a Csengeri járásbeli, mindössze 65 963 forint.

A gazdag járások többnyire az ország központi és északnyugati részén helyezkednek el. Ezek között szerepel Székesfehérvár, Budapest, Győr és Dunakeszi. Nem meglepő kijelentés, hogy az ország földrajzi térségei között életszínvonalban is jelentős különbség van, habár annak mértéke elgondolkodtató. 

Az ország területei közötti egyenlőtlenség akarva-akaratlanul is újratermeli önnmagát, mert megfelelő segítség nélkül a szegényebb járások lakóinak kevés esélyük van kitörni. Az egy főre jutó átlagos 66.000 forint például nehezen teszi lehetővé egy fiatal számára, hogy a fővárosban tanuljon tovább, mikor a kollégiumi lakhatás 15.000-20.000  forint körül mozog, a férőhelyek száma pedig véges, azt nem is említve, hogy az albérletárak a fővárosban jelenleg 150.000 forint körül mozognak.

Fotó: MTI