A magát egyszerűen csak fitness-gurunak emlegető Schobert Norbert egy hasonló kaliberű tévésnek azt fejtegette a minap, hogy ő aztán nem hisz a Holdra szállásban.

Kétségtelen, az 1969 nyarára datált esemény idején az emberiség ma élő egyedeinek a fele még meg sem született, így mindenféleképp történelemről beszélünk.

Ennél fogva nyugodtan hagyatkozhatunk a történészekre. Az elérhető kutatások szerint a derék tudósok eddig még nem találtak olyan lehetséges közreműködőt, pontosabban szemtanút, aki bizonyítékokkal alá tudta volna támasztani a művelet hamisságát, így e téren alighnem további tudományos erőfeszítésekre van szükség. Zavaró elem azonban, hogy néhány tízezer olyan nyilatkozóra bukkantak, akik viszont igaz hittel állítják, hogy valódi Holdra szállásban működtek közre, ráadásul nem is egyben.

A híres cselekmények igazságtartalmától függetlenül egy másik tudományág kutatói is végeztek elemzéseket. Közgazdászok sora számolta ki, hogy a NASA valós költségkimutatáihoz képest mennyibe került volna egy hamis Holdra szállás kiagyalása, megrendezése és lefilmezése. Nos, az derült ki, hogy egy földi hamisítvány közel háromszor annyiba kerülne, mint egy holdi igazi. A Holdon – ugye – eleve nem kell élethű stúdiót berendezni, bár a legtöbbe a sok tízezer közreműködő egybehangzó hamis állításainak több évtizeden át való fenntartása kerülne.

Egy ponton mégis megértjük a mozgáspancserunk logikáját. Ő ugyanis abba ment tönkre, hogy nem tudta finanszírozni a kamu ételkiegészítőivel kapcsolatos hazugságokat, s kárpótlásként irigykedve keres olyanokat, akik – szerinte – mégis. Ezt a NASA-ban találta meg, amely viszont alighanem fütyül egy-egy megtört magyar kókler okoskodásaira.

Igazából tehát azt kell vizsgáljuk, vajon a közéletben mi fizet jobban? Az igazság, vagy a hazugság? A jelek szerint a hazugság jobban tejel, viszont lényegesen nagyobb befektetéseket igényel. Ez másfelől magyarázza is a NER gigantikus propaganda-kiadásait.

Bankski