A Magyar Szolidaritás Mozgalom évi rendes közgyűlésén elfogadták az egyesület pénzügyi és szakmai beszámolóit a 2022-es évről, valamint újra válaszották Székely Sándort (volt fővárosi és országgyűlési képviselőt) az szervezet elnökének. A közgyűlés arról is döntött, hogy mint 2019-ben, úgy jövőre is részt vesznek az önkormányzati választásokon Budapesten és vidéken egyaránt – írják közleményükben.

Az egyesület célja Budapesten, hogy a listaállításhoz szükséges mennyiségű kerületben polgármestert és képviselőket indítsanak, valamint hogy a főpolgármesteri kampányban bemutassák miként képzelik el Budapest következő 30 évét.

A közgyűlés megállapította, hogy a Fidesz felülről vezérelt és hagyományosan Budapest ellenes. A parlamenten belüli ellenzéki pártok pedig egymás közötti személyes, pénzügyi és ideológiai vitáik miatt nem vagy csak nagyon korlátozottan képesek a budapestiek valódi érdekeinek érvényesítésére.

Ezek a pártok ezért jobban tennék, ha nem indulnának jelölő szervezetként a fővárosi önkormányzati választáson!

Az egyesület ezzel szemben nyitott minden kerületi vagy budapesti civil szervezettel, illetve politikussal való együttműködésre, akik tenni kívánnak Budapest hosszú távú fejlődésért.

A közgyűlés felhatalmazta Székely Sándort, hogy szervezze és vezesse a budapesti kampányt.

Székely Sándor elmondta: a magyar társadalom elérkezett oda, hogy az önkormányzati választásokon jóval nagyobb szerepet kell kapjanak az adott településen működő civil szervezetek, mint a pártok, mert a pártlogika alapján működő önkormányzatiság sokszor akadályozza egy-egy település fejlődését. Nincs ez másként Budapesten sem, sőt, itt még nagyobb a baj, mert a kétszintű önkormányzati rendszerben alapból rengeteg felesleges párhuzamosság van, és erre jön rá a kerületekben folyó pártközi harc, illetve az elmúlt harminckét évben immár megszokottá vált ‘Budapest vs. aktuális kormány’ ellentét.”

“Budapest egy csodálatos város, de még élhetőbb lehetne!” – mondta Székely – “aminek hosszú évek óta nincs gazdája. Napi politikai ügyek vannak. Hovatovább már alig van szó hosszú távú fejlesztésekről, pedig hasznos lenne a kerületek és a fővárosi közgyűlés viszonyának a rendezése. Szükség volna újabb metróvonalak kiépítésére, a helyközi vasutak (HÉV), meghosszabbítására, modernizálására, legalább 80.000 P+R parkoló kiépítésére, hogy tehermentesíteni lehessen a belvárost, továbbá a város testén fekélyként meglévő 7-8 rozsdaövezet megtisztítására, és újbóli használatbavételére. Rendbe kéne tenni sok helyen az utakat. Rendezni kell a parkolási cégek ügyét, valamint a pesti bulinegyed sorsát. Külön óriási probléma a gyalogosátkelők helyzete, ahol hetente történnek emberi tragédiák, mégsincs előrelépés az ügyben.” Székely kiemelte, hogy a fővárost alkalmassá kell tenni arra, hogy a fogyatékkal élők és az idősek is tudják használni. A mozgalom elnöke külön kiemelte, hogy Budapest bár a béke szigete a hozzá hasonló metropoliszokhoz képest, ám az elmúlt hetek sokkoló esetei és egyes külvárosok aggasztó tendenciái jelzik, hogy a gazdasági válság és a covid járvány valamint a háború okozta frusztrációk egyre erősebbek a társadalomban, ezért mindent meg kell tenni a rendőrség megerősítéséért, és a békés, nyugodt Budapest megteremtéséért.

“A Szolidaritás Mozgalom legfőbb célja, hogy Budapestet a szolidaritás városává tegyük” – mondta Székely – “ahol egyforma figyelem jut a külső kerületeknek, az agglomeráció problémáira a belvárosi ügyekkel együtt, ahol egyszerre látják szívesen a belföldi és a külföldi érkező turistákat s ahol egy kerekesszékes ugyanúgy tud közlekedni, mint egy egészséges ember.”