A kapitalizmusról azt tartja a közhiedelem, hogy nemes verseny zajlik benne, mint akár az Olimpián. Ez a maszlag valójában gyilkos küzdelmet takar, így a kapitalizmus szerelmesei fair játéknak adják el a római arénák vérengzéseit. Az Olimpián az utolsó versenyző is boldog, hogy részt vehetett a szép versengésben, a kapitalizmusban viszont állig felfegyverzett erőgépek pusztítják az eszköztelen áldozatokat.

Ahol létezik igazi munkásképviselet és bérharc, ott kicsit másképp alakulnak a viszonyok. Például a zömmel önfoglalkoztató, de mégis valamilyen lánchoz csatlakozó párizsi taxisok a minap megállapodtak, hogy semmilyen fuvar nem kerülhet 7,65 eurónál kevesebbe, tehát távolságtól és időtől függetlenül legalább háromezer forintnyi pénzt kell leszurkolnia az utazónak. Ebbe az alkuba valamennyi taxis belement, az Ubertől kezdve a helyi fuvarszövetkezetekig mindneki.

A várt eredmény pedig a minimálbér garantálása a taxis ágazatban, úgy is, hogy még a sofőrök se zsákmányolhassák ki önnön magukat. Ez egyébként havi 35 órás munkahétre vetítve jelenleg havi bruttó 1.709,28 euró, hozzávetőlegesen 680 ezer forint, ami a hivatalos magyar megfelelőjének, 232 ezer forintnak közel háromszorosa, munkaidőarányosan nézve pedig több, mint háromszorosa.

Természetesen értjük, hogy hanyatlik a Nyugat, Magyarország pedig középhatalommá válik, de nem elég erősnek látszani, annak is kell lenni.

– bankski –