Az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom a kormány határozatlanságát látja abban, hogy szinte naponta jelent be valamilyen megszorítást, amelyeknek sem a mértéke, sem az iránya nem tükrözi sem a hazai lakosság tűrőképességét, sem pedig a valós nemzetközi folyamatokat.

Az energiaárak ugyanis már az oroszok ukrajnai agressziója előtt is megugrottak, így a mai magas nemzetközi jegyzések csupán kis részben tudhatók be a háborúnak, avagy az Oroszországgal szembeni európai szankcióknak. A létező áremelkedések azonban messze nem indokolják a kormány által most meghozott intézkedéseket, különösen nem a rettenetes áremeléseket.

A Magyarországon kialakult üzemanyaghiány legfőbb oka a közép-európai térség három meghatározó kőolajfinomítfjának, azaz a magyar, az osztrák, illetve a cseh főüzemek együttes leállása. A hivatkozások mindhárom esetben műszaki jellegűek, és semmi közük nincs sem a háborúhoz, sem a szankciókhoz.

A kormány mai rendelete, miszerint a kedvezményes üzemanyagár ezentúl csak a magánszemélyeknek jár, alapvetően érthető döntés, jóllehet a cégekre vonatkozó magas árszint hamar vissza fog köszönni a fogyasztói árak még gyorsabb emelkedésében.

Az ISZOMM ugyanakkor helyteleníti, hogy a kormány a megszorító lépéseiről folyamatosan hamis magyarázatokat ad a lakosság felé. Például a magas tőzsdei jegyzések adhatnak okot áremelésekre, de messze nem olyan mértékben, ahogy azokat a kormány érvényesíti.

Megjegyzendő, hogy sem a kormány, sem pedig az iparági szereplők nem a tőzsdei árakon vásárolnak, amelyek legfeljebb befolyásolják a hosszú távú beszerzési szerződéseik árirányát. Ha a kormány a mindenkori szabadpiacon vásárolna, akar semmi értelme nem lenne a kormányközi szerződéseinek, amelyekről oly sokat zengtek az elmúlt évtizedben.

Hasonlóképpen, a tetemes hálózati díjak, illetve az üzemanyagokra rakódó gigantikus adók vajmi kevés összefüggésben vannak a hivatkozott, de megfoghatatlan ún. “világpiaci” árakkal. Mindezeknél fogva kijelenthető, hogy a kormány az áremelések legnagyobb generátora, s egyúttal egyedüli haszonélvezője.

Az ISZOMM energiapolitikájának viszont az a lényege, hogy az előny mindig a lakosságnál legyen!

Eszerint a lakossági árakat a mindenkoron elérhető legkedvezőbb árfekvésű beszerzési forrásokhoz kell igazítani, a cégvilág pedig a maradékon osztozzon! Ez azt jelenti, hogy például a villanyszámlák esetében a lakossági igényeket bőven fedező, bruttó 15 forintért termelt paksi áram semmiképpen sem lehetne 70 forint!

Az egyelőre titkos, de mindenképpen átláthatatlan államközi szerződések, valamint a nyilvánvalóan hamis kormányzati hivatkozások miatt az ISZOMM fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményez.