A szakszervezetek hétfőn követelték a formálódó kormánytól egy Orbán Viktornak címzett nyílt levélben, hogy állítsanak fel önálló oktatási minisztériumot, hiszen a kialakult helyzet is bizonyítja, hogy az oktatást, egészségügyet, kultúrát magába olvasztó minisztérium nem alkalmas az oktatásügy hatékony képviseletére – írja a G7.

“Ahogy megalakul az új kormány, benyújtjuk követeléseinket újra. Nem tudunk hova hátrálni. A legfontosabb továbbra is bérrendezés, és az, hogy új vetítési alaphoz kössék a béreket. Elfogadjuk, ha a tavalyi minimálbérhez kötik a fizetéseket, de a legfontosabb, hogy semmiképpen se a 2013-asból számítsák, mint most. Nem követeljük, hogy a mindenkori minimálbér legyen az alap, de valamilyen automatizmusnak lennie kell, különben újra elértéktelenednek a bérek egy esetleges emelés után. Ez lehet a KSH által megállapított átlagbér vagy diplomás átlagbér vagy bérminimum meghatározott százaléka is. Mi nagyvonalúan belevesszük a számításainkba a kétszer 10 százalékos pótlékemelést 20 százalékos fizetésemelésként, így jön ki az, hogy a jelenlegihez képest 45 százalékos béremelést követelünk. Ha az idei, megemelt minimálbérrel számolnánk, akkor 95 százalékos béremelésről kellene beszélnünk”, mondta a G7-nek Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szervezete (PDSZ) országos választmányának tagja.

A szakszervezet számításai szerint a követelt bérrendezés nagyjából 285 milliárd forintba kerülne a kormánynak, már ha igaz a minisztériumnak állítása, miszerint a pótlék megemelésére 63 milliárd forintot költött a kabinet.

A többi követelés között szerepel az oktatás-tanulást segítő dolgozók bérének rendezése, illetve a pedagógusok munkaterheinek újraszervezése is. A szakszervezetek szerint a helyettesítésekkel ugyanis kódolva van a rendszerben az ingyenmunka, amit ráadásul a tanárhiány is fokoz. Arról, hogy a különböző helyettesítésekért jár-e a tanároknak túlórapénz vagy azok beleszámítanak a munkarendjükbe, jelenleg is zajlik egy feltehetően precedens értékű munkaügyi per, amit hét pedagógus indított a tankerület ellen.

A pedagógusbéreket a kormány 2014-ben fagyasztotta be. A 2013-ban bevezetett pedagógus-előmeneteli rendszerben a béreket a minimálbérhez viszonyítva határozták meg: alapfokú végzettségű pályakezdő pedagógusoknál 120, főiskolainál 180, egyetemi végzettséggel pedig 200 százalékot tűztek ki, bár még ezt sem kapták meg azonnal, a béreket csak évek alatt fejlesztették fel ezekre a százalékokra, miközben adminisztratív pluszfeladatokkal és pluszórákkal is nőtt a pedagógusok leterheltsége. Aztán 2015-ben átírták a bérszámítási rendszert, és bevezették a vetítési alapot: a mindenkori minimálbér helyett a számítást innentől a 2014-es, 101 500 forintos minimálbér alapján végezték el. Ezzel rögzítették a pedagógusbéreket, és lemetszették azokat az általános bérfejlődésről, vagyis a tanárokat egyszerűen kivonták a gazdasági fejlődés haszonélvezői közül.

Ma is a 101 500 forintos vetítési alapból számolják a béreket – a szakszervezetek követelése évek óta ennek a „kiolvasztása”, vagyis az, hogy a rendszer automatikusan a mindenkori minimálbérből számolja a bértábla különböző összegeit. A kormány alapvetően erre mondott nemet tavaly, így idén minden jel szerint marad az az abszurd helyzet, amiben a főiskolai végzettségű kezdő tanár alapbére jóformán megegyezik a garantált bérminimummal, vagyis a szakmunkásoknak adható legalacsonyabb fizetéssel.