Az EU Környezetvédelmi Tanácsa június 17-én elfogadta a természet helyreállításáról szóló törvényt (Nature Restoration Law – NRL). A törvényt a tagállamok lakosságának 66,07%-át képviselő 20 ország jóváhagyta, miután az osztrák környezetvédelmi miniszter megváltoztatta hazája álláspontját, megmentve a jogszabályt.

A RestoreNature koalíció szerint ez a szavazás hatalmas győzelem az európai természet számára. A koalíció sürgeti a tagállamokat, hogy azonnal hajtsák végre a jogszabályt. A törvény szerint az EU-tagállamoknak 2030-ig a törvény által lefedett élőhelyek legalább 30%-át kell helyreállítaniuk, 2050-re pedig az élőhelyek 90%-át.

A jogszabály elfogadását komoly dezinformációs kampány kísérte, és majdnem elutasították, miután a magyar kormány az ellenzők közé állt. Magyarország végül hat másik országgal együtt az ellenzők között maradt, de a törvény támogatása győzött.

Az ENSZ biológiai sokféleséggel foglalkozó konferenciáján (CBD COP16) az EU bemutathatja elkötelezettségét az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség válságának kezelésében. Több mint egymillió aláírás és üzenet érkezett az EU polgáraitól az ügyben, és több ezer tudós, vállalkozás és civil szervezet támogatta a törvényt.

Az Európai Unió (EU) elkötelezetten dolgozik a környezetvédelem és a természeti sokféleség helyreállítása érdekében. Az EU különböző jogszabályokat és stratégiákat vezetett be, hogy megőrizze és helyreállítsa Európa természeti örökségét. Az alábbiakban bemutatom az EU környezetvédelmi politikáinak és intézkedéseinek helyzetét, különös tekintettel a természeti sokféleség helyreállítására.

Az EU környezetvédelmi politikái számos területre kiterjednek, beleértve a levegő- és vízminőség javítását, a hulladékkezelést, az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, valamint a természeti sokféleség megőrzését és helyreállítását. Az EU környezetvédelmi stratégiái közül kiemelkedik a 2030-ra és 2050-re vonatkozó zöld megállapodás (European Green Deal), amely átfogó célkitűzéseket fogalmaz meg a fenntartható fejlődés elérése érdekében.

Az EU egyik legfontosabb eszköze a természeti sokféleség megőrzésében a Natura 2000 hálózat, amely az Unió területén található természetes élőhelyeket és a veszélyeztetett fajokat védi. Ez a hálózat az Európai Unió legnagyobb védett területeket magában foglaló hálózata, amely több mint 27 000 területet ölel fel.

Az EU 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiája célul tűzi ki a természeti sokféleség megőrzését és helyreállítását. Ennek részeként a stratégiában többek között az alábbi célok szerepelnek:

Az EU területének legalább 30%-át védetté kell nyilvánítani. Az EU-n belül az ökoszisztémák legalább 15%-ának helyreállítása. A levegő-, víz- és talajszennyezés csökkentése a biodiverzitás védelme érdekében. A mezőgazdasági területeken a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok támogatása és a biológiai sokféleség növelése.

Az EU jelentős pénzügyi forrásokat biztosít a környezetvédelemre és a biodiverzitás helyreállítására. Az Európai Strukturális és Beruházási Alapok, valamint a LIFE program fontos szerepet játszanak a környezetvédelmi projektek finanszírozásában. Ezen kívül az EU együttműködik nemzetközi szervezetekkel és harmadik országokkal a globális természeti sokféleség megőrzése érdekében.

Az EU környezetvédelmi törekvései ellenére számos kihívással kell szembenézni. Az éghajlatváltozás, az urbanizáció, az ipari tevékenységek és a mezőgazdaság mind komoly fenyegetést jelentenek a biodiverzitásra. Az elkövetkező években az EU-nak továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítania a környezetvédelemre, a jogszabályok szigorú betartatására és a fenntartható fejlődés előmozdítására.

Összefoglalva, az Európai Unió komoly erőfeszítéseket tesz a környezetvédelem és a természeti sokféleség helyreállítása érdekében. Az elkövetkező évek kihívásai ellenére az EU elkötelezett abban, hogy megőrizze és helyreállítsa Európa természeti örökségét, biztosítva ezzel a jövő generációk számára is egy élhetőbb és fenntarthatóbb környezetet.

Az Európai Unió környezetvédelmi és biodiverzitási intézkedéseinek hatékonysága kérdéses, ha figyelembe vesszük a kapitalista gazdasági rendszer dominanciáját és annak védelmét. A kapitalizmus alapvetően a növekedésre és a profitmaximalizálásra épül, ami gyakran ellentmondásban áll a környezetvédelem és a fenntarthatóság céljaival. Az alábbiakban részletezem, hogy az EU intézkedései mennyire célravezetőek ebben a kontextusban.

Szabályozás és jogi keretek: Az EU számos szigorú környezetvédelmi jogszabályt vezetett be, amelyek célja a természetes élőhelyek védelme és a szennyezés csökkentése. Ezek a jogszabályok kötelező érvényűek a tagállamokra nézve, és jelentős előrelépést jelentenek a környezetvédelem terén.

Finanszírozási mechanizmusok: Az EU különböző pénzügyi eszközöket biztosít a környezetvédelmi projektek támogatására. A LIFE program és az Európai Strukturális és Beruházási Alapok fontos forrásokat nyújtanak a biodiverzitás helyreállítására és a fenntartható fejlődés előmozdítására.

Zöld gazdaság előmozdítása: Az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) célja a gazdaság zöldítése, ami hosszú távon hozzájárulhat a fenntarthatóbb gazdasági modellek kialakításához. A megállapodás célja az EU gazdaságának klímasemlegessé tétele 2050-re.

Gazdasági növekedés és fenntarthatóság közötti ellentmondás egy legyőzhetetlen korlát. A kapitalista rendszer növekedésorientált szemlélete gyakran ellentétben áll a fenntarthatósági célokkal. A gazdasági növekedés sokszor a természeti erőforrások kizsákmányolásával és a környezeti károk növekedésével jár.

Ebből fakadóan a fenntartható gazdasági modellekre való áttérés lassú folyamat, amelyet a politikai és gazdasági érdekek is befolyásolnak. Az átmenet során számos akadály merül fel, például a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentése és az alternatív energiák elterjedése.

Ezt tovább gátolja a politikai döntéshozatal önző gyakran a rövid távú gazdasági érdekeket helyezi előtérbe a hosszú távú környezeti fenntarthatóság helyett. Ez megnehezíti a szükséges strukturális változtatások végrehajtását.

A kapitalizmus, fogyasztásra ösztönző természete szintén akadályozza a környezetvédelmi célok elérését. A folyamatos fogyasztás és az ezzel járó hulladéktermelés súlyos környezeti terheket ró a bolygóra.

Persze azért lenne megoldás bőven. A fenntartható fejlődés eléréséhez rendszerszintű változtatásokra van szükség. Ez magában foglalja az energia-, közlekedési- és mezőgazdasági rendszerek átalakítását is. A környezetbarát technológiák és innovációk támogatása kulcsfontosságú a fenntartható gazdasági modell kialakításában. Az EU-nak ösztönöznie kell az ilyen jellegű fejlesztéseket. A fogyasztók tudatosságának növelése és a fenntartható fogyasztási szokások ösztönzése szintén fontos lépés. Oktatási kampányok és fenntarthatósági címkék bevezetése segíthet ebben.

Az EU környezetvédelmi és biodiverzitási intézkedései pozitív lépések, de a kapitalista gazdasági rendszerrel való együttműködéssel sajnos reménytelen és eddig úgy fest hasztalan is egyben. A fenntarthatóság elérése érdekében a kapitalizmust háttérbe kell szorítani, csak eszközként tekinthetünk rá nem pedig célként vagy életfilozófiaként. Tetszik, nem tetszik, de itt már csak fájdalmas rendszerszintű változások és hosszú távú stratégiák jöhetnek szóba. Eljött az idő mikor már nem az igények kiszolgálására kell összpontosítani, hanem a szükségletek kielégítésére. Gátat kell szabni az esztelen gazdagodásnak és a luxszus életnek az-az a habzsidőzsinek. De melyik párt, kormány, vagy érdekcsoport vállalná fel a mumus szerepét? Egyik sem! Így hát maradnak a látszat intézkedések, az egymásra mutogatás, az egymás hibáztatása és a felelősség alól való kibújás. Csakhogy ez a tényeken mit sem változtat.