Az ipar, a feldolgozóipar és az infokommunikáció is gyenge eredményeket mutat, egyedül a pénzügyi szférában állunk jól, de az is csak a középmezőnyre elég. A megoldás mások mellett az oktatás, az egészségügy, a kultúra és a szociális szféra fejlesztése lenne, ehhez képest ezekkel a kormány pont nem foglalkozik. Helyettük jönnek az akkugyárak, de az ilyen húzások csak rövid távon lökik meg a GDP-t, azok tovagyűrűző hatása kicsi, mint az már korábban, a gumiabroncs-gyártás felfuttatása után bebizonyosodott.

Az elmúlt 13 évben sem sikerült felzárkózni a Nyugathoz, de még a régióhoz sem, ha Magyarország termelékenységét nézzük, derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb jelentéséből.

A GKI az Eurostat iparra, feldolgozóiparra, infokommunikációra, valamint pénzügyre és biztosításra vonatkozó adatait összevetve megállapította, hogy

2009 és 2022 között az egy dolgozóra jutó hozzáadott érték a V4 országok, valamint Németország és Románia esetében nálunk emelkedett a legkevésbé.
A kormány által túltámogatott feldolgozóiparban 30 százalékkal sikerült csak növelnünk a termelékenységünket, szemben a román +42 százalékkal, vagy a szlovák +94 százalékkal. A GKI szerint ez azért is siralmas teljesítmény, mert az egyébként igen termelékeny – azaz magasabb bázisról induló, így már csak lassabban és nehezebben növekvő – német feldolgozóipar is 35 százalékkal tudta növelni ezt a mutatót.

Az ipar lemaradása is szembetűnő. Ez nálunk 23 százalékos termelékenységnövekedést jelent, és bár itt a csehek mutatója csak 21 százalék, a többieké mind meghaladja a magyart (Németországé pl. 31 százalékos).