A népek eredettörténetét sokféle legenda övezi. Egyesek szerint az igazi magyarok valójában a székelyek, ezért mámoros fantáziával rajongunk Erdélyért, bár nem a mienk. A szerbek ugyanúgy sóvárognak Koszovó iránt, mondván az a szerbségük bölcsője. Az oroszok pedig a mai napig sem tudnak belenyugodni, hogy Kijev, az első szláv, még pontosabban orosz állam területe a mai Oroszország határain kívül rekedt.

Vannak ennél bonyolultabb teóriák is. Ilyen például a románok eredettörténete. Fiatal magyar történészek kiderítették, hogy ‘anno’ Romulus-nak és Remus-nak volt egy eltitkolt, harmadik testvérük, éspedig Romanus. A legendában szereplő anyafarkas hosszasan szoptatta, és szépen felnevelte az ismert fivéreket, viszont a vézna kis Romanus csak úgy tudott életben maradni, hogy az apafarkas bedobta magát a táplálásába.

Szóval, nagy úr az életben maradás akarata. Az oroszok például elhatározták, hogy minden segítséget megadnak a testvéri ukránoknak, hogy az őket megillető városokba költözhessenek. A projekt elég jól halad, ugyanis a valaha 35 milliós Ukrajna szépen ürül, hiszen a lakosság közel fele már megtalálta a számításait Londonban, Varsóban és számos német városban, gazdagítva ezek sokszínűségét, multikulturalitását.

Az orosz nép azonban nagyon kíméletesen törekszik vágyai elérésére, például makacsul ragaszkodnak az atommentességhez, s nem akarják, hogy a történelmi Kijevi Rusz vidékei nukleárisan szennyeződjenek, hiszen bőven elég volt Csernobil is.

Inkább távirányítású eszközökkel bontják el a feleslegessé vált, korszerűtlen épületeket, hogy azok helyébe majd újak, szebbek, jobbak kerüljenek. Figyelnek a kórházak állapotára is, s egyre több azon egészségügyi intézmények száma, amelyekre már semmi kifogás nem lehet, illetve amelyekre immár lakossági igény sem sok van.

Az ukrán gabonaexportba szintén besegítettek az oroszok, hiszen testvéreik helyett elszállították a felesleges készleteket. Megerősítették a közrendet, s egyes városokban felváltva őrködnek hol az orosz, hol az ukrán biztonsági erők, függően attól, hogy éppen ki ér rá az adott városban járőrözni.

Persze a világ rokonszenvét nehéz elnyerni. Egyes állítások egyenesen háborúnak írják le az Ukrajnában zajló különleges együttműködést, pedig ott semmi nem történik az ukránok, vagy az oroszok akarata nélkül.

Magyarországon is irigykedve nézhetünk Ukrajnára, hiszen ez az ország a kelet-európai térség szinte egyetlen állama, amely elmondhatja, hogy a szomszédságában nincs háború.

nebaski –