Durván egy éve hüledeznek Európa népei az egekbe szökő energiaárak láttán. Van, aki egykedvűen fizet, van aki csak káromkodik, de fizet, aztán vagyunk mi, a nagy többség, akik pedig belegebedünk.

Igazából nem az a kérdés, vajon az európai emberek ki tudják-e fizetni az energiaszámlákat, mert szinte mindenki így, vagy úgy, de megoldja a problémát. Ha belehal is! Sajnos tízezrével fogjuk számolni a megfagyottak számát, bár rengetegen megússzák kisebb egészségkárosodásokkal, ám a legtöbb ember kénytelen-kelletlen feladja az eddigi komfortjának a javát, és az álmait, hiszen oda lesz az új autó, a nyaralás, a gyerek egyeteme stb. Ezt nevezem belegebedésnek.

Az okok persze sokrétűek. A megnevezett bűnösök sora a Covidtól indul, aztán a Háborún át egészen az EU hülyeségéig terjed. Nyilván könnyebb a dolgokat a megfoghatatlan tényezőkre kenni, mintsem venni egy nagy levegőt, és szembe nézni a véres valósággal.

Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy a korábbi energiaszámláink fölött kifizetett sok-sok száz milliárd eurónk hol landol, akkor a köznyelv alighanem Putyint vágja rá elsőként. Nem tisztem megvédeni Putyint, és abban is biztos vagyok, hogy a személyes pénztárcájának vastagsága aligha apad, de neki leginkább háborús bűnök róhatók fel. Oroszország gázbevételei ugyanis – az év egészét nézve – csökkentek. A sok-sok százmilliárd euró, illetve dollár stb. konkrétan a nagy nemzetközi olajtársaságok tulajdonosainak kasszájában található. BP, Shell, Texaco, plusz még talán kéttucatnyi hasonló cégnél, ideértve az OPEC urait is. Persze a kicsikében is bőven landol ebből az özönvízszerű pénzzuhatagból, elég ha a MOL számait nézzük.

A maga módján elég sok kormány prüszkölget egy picikét. Biden amerikai elnök, von der Leyen Európai Bizottság-i vezető, de sok kollégájuk mellett még Orbán magyar miniszterelnök is emlegeti a rendkívüli olaj- és gáz-különadók kivetésének kérdését, azonban konkrétan egy fillért sem szereztek vissza, amit esetleg a nép kompenzációjára fordíthatnának. Igen, sajnálkoznak, hogy ég a tető, megfenyegetik a lángokat a poroltóval, de leginkább arra hagyatkoznak, hogy talán majd magától elalszik a tűz.

Nem, nem, nem. Sem Bident, sem von der Leyent és még sokan másokat nem vádolok korrupcióval, de azt sem tudom magamban tartani, hogy mindegyikük a saját adminisztrációjának a foglya. Márpedig ezek a kormányzati és nemzetközi apparátusok szerte-szana vannak lefizetve és megzsarolva a “fosszilis polip” követei által, hol rafinált, hol kevésbé finom módszerekkel.

Ugye, hát csak kijárták valakik Brüsszelben, hogy az európai “gázpiac” szereplői az ún. “gáztőzsdék” árait vegyék alapul a szerződéseik megkötésekor. Nos, ezen “gáztőzsdék” mindennek nevezhetők, csak éppen koncentrált piacoknak nem, s még a legnagyobbnak gondolt és az Európában kvázi irányadó holland TTF forgalma sem nagyon tér el egy kisebb kelet-európai ország valamelyik altőzsdéjének forgalmától, például a Budapesti Értéktőzsdéétől.

Más szavakkal szólva, az európai gázforgalomnak egy szilánknyi töredéke fordul meg néhány irodaház pár ezer négyzetméterén, ahol egy maroknyi spekuláns oda hajtja az árakat, ahová a hiszterizált közvélemény csak engedi. Gyakorlatiasabb példával élve egy pár millió euróval felszerelt tőzsdei troll simán meg tudja bolondítani a piacot úgy, hogy a főnökei még aznap milliárdokat zsebelnek be. Miért? Hát mert annyira kicsi ezeknek a tőzsdéknek a forgalma, hogy egy röhejes “rendeléssel” is az egekbe küldhetők az árak. Olyan ez, mintha kimennék a Lehel Csarnokba, vennék 33.333 darab tojást 333 forint egységáron. Másnap az egész országban több millió tojás ára szökne 400 forint fölé, kiváltképp, ha a jogszabály is arra kötelezné a termelőket, hogy a Lehel áraihoz igazodjanak.

Nomármost, például az oroszoknak simán lehet pár millió eurójuk az ilyesmire, ha már könnyedén áldoznak százmilliókat csak az internetes trollkodásra. De nem csak az oroszoknak. Akár az új magyar energiaminiszter korábbi (khmmm..?) cégének, a MET-nek se kottyanna meg ez a nagyságrend, ami egyébként az Orbán-rezsim oligarcháinak az irányítása alatt áll…. amúgy Svájcban. Elég, ha megkérnek néhány propagandista firkászt, hogy néhány cikkben, videóban, podcastban jajveszékeljenek a világvége témájában, s máris megvan az indok, miért is bolondulnak meg a sufni nagyságú európai gáztőzsdék.

Jellemző, hogy a sokkal nagyobb méretű olajtőzsdéken jóval gyengébben sült el ez a trükk, és az európai kutakon immár a háború előtti árak alá süllyedtek az üzemanyagárak. Fizikai hiány sehol nem volt, pedig a nyáron egyszerre zárt be “karbantartásra” a schwechati, a prágai és a százhalombattai finomító. A MOL is hiába szűkíti erővel a kínálatot most éppen a kis benzinkutak ellátásának felmondásával, egyedül Magyarországon sikerül magasabban tartani az árakat a szomszédainkhoz képest.

Nagy vonatrablás, Panama stb. csupán gyenge gyerekcsínynek tűnnek a mostani Nagy Cumihoz képest, bár ezzel a hasonlattal sem tudom leírni a világ kifosztásának jelenlegi méretét.

Szanyi Tibor