Nagyhatalmak, különösen ellenséges nagyhatalmak titkosszolgálati vezetői ritkán találkoznak, pláne nem a nyilvánosság felé kérkedve. Ha esetleg lenne valami megbeszélnivalójuk, arra meg szokták találni a titkos csatornákat, és kész!

Most viszont más időket élünk. Az oroszoknak volt egy nem kis méretű szabad elvonulásuk Herszon városából, s valamilyen rejtélyes oknál fogva az ukrán hadsereg meg se próbált sem harcolni, sem foglyokat ejteni, pláne nem a visszavonuló orosz csapatokat lőni, márpedig azok egy fél hadsereget valahogy átvittek a Dnyeper folyón, amelynek hídjait az ukránok korábban simán lebombázták.

Szóval, volt egy vértelen katonai sikersztori. Az oroszok felvállaltak egy roppant kellemetlen hátrálást, beállítva ezzel egy tűzszünetre is ideális természetes határt, mármint a széles folyót. Ezt követően találkoztak az amerikai és az orosz titkosszolgálati vezetők Törökországban. Nyilván volt szó időjárásról, fogolycseréről, egymás kölcsönös hibáztatásáról és megfenyegetéséről, de alighanem arról is, hogy bizonyos dolgokat miként kell intézni ahhoz, hogy az ukrajnai harcok esetleg már Karácsonyra elcsituljanak.

Erőteljesen vélelmezhető, hogy minden nyilvános fogcsattogtatás dacára egyre többen fáradnak bele ebbe a kilátástalannak tűnő háborúba. Ezt tükrözte a G20-ak csoportgyűlésének minapi zárónyilatkozata is, amely kicsit körmönfontan, de immár Kínát is ideértve elítélte az orosz agressziót. A harcoló felek veszteségei iszonyatosak. Tízezrek halála és legalább háromszor annyi súlyos sebesülés övezi rengeteg város, település romba döntését, és milliók menekülését. A felek anyagilag is kezdenek kifáradni, hiszen az oroszok veszedelmes mértékben ellőtték a rakétáikat, de az ukránoknak szóló nyugati utánpótlás is nehézségekbe ütközik.

Most kéne abbahagyni, de nem lehet csak úgy elfutni, elrohanni! Még egy kis időre van szükség.

Közben az élet a legnagyobb rendező. A Lengyelországba becsapódó rakéták ügye egy fokkal rendezettebbnek tűnik, mint korábban az északi-tengeri gázvezetékek felrobbantása. Utóbbinál ugyan nem halt meg senki, de maga a történés lényegesen súlyosabb, mint a lengyel kisfalu határában keletkező kráter esete, mégis hatalmas hallgatás övezi a korábbi incidenst.

Most pedig akármit láttak a helyiek, akármi történt valójában, az amerikaiak eleve és gyorsan kimondták a verdiktet, hogy semmiféle orosz provokáció, de még csak általuk okozott baleset sem történt, hanem egy ukrán légvédelmi rakéta gondolt egy nagyot, s a keletről érkező ellenséges rakéták célba vétele helyett nyugatra vette az irányt. Hiába tiltakozik az ukrán elnök, hogy a szóban forgó légvédelmi rakéta nem tud ekkora krátert okozni, amerikai részről leintették, hogy ne pattogjon, sőt, Biden elnök a szokástól eltérően nem is fogadta Zelenszkij telefonhívását. Márpedig a háború eddigi menetének legsúlyosabb pillanatáról van szó.

A gyors, kétséget sem hagyó vizsgálat (amiből az ukránokat kihagyták), a NATO diplomáciának a roppant feszes összezárása, továbbá az oroszok igen határozott kimentése a konkrét felelősség alól azt sugallja, hogy van valamilyen háttér-megállapodás, amit semmilyen piszlicsáré incidens nem zavarhat meg.

Gondolom, előbb-utóbb Zelenszkijt is beavatják a nagy titkokba.

bankski –