Igen jó hír, hogy a MOL vezetői a pénzen kívül újságot is olvasnak, így például nemrég a néppel egyszerre megtudhatták, hogy a horvátországi leányuk, az INA vezető garnitúrájának egy csinos kis csoportját éppen lecsukták korrupció miatt.

Hát igen. A lecsukós hatóságok általában nem szoktak külön szólni Enyveskezű Zsoltinak, ha éppen lekapcsolják az egyik egyenes ági rokont, mondjuk Enyveskezű Gizit. Igazából most az a szép, hogy az INA-nál senki nem akadt, például egy portás, aki szólt volna a budapesti góréknak, hogy hé, most vitték el bilincsben az igazgató urunkat, meg néhány haverját.

Mindegy is, ha nem olyan nagy újságról van szó, akkor – ugye – minek fontoskodni? Kétségtelen, az INA és a MOL rokoni együttműködése során elég sűrűn csapkodott a ménkű. Egyszer még egy volt horvát miniszterelnököt is dutyiba vágtak korrupciós vádakkal, de ezek annyira alaptalanok lehettek a MOL irányába, hogy a további budapesti érintettekkel szemben egy nyilván szintén alaptalan horvát indíttatású nemzetközi elfogatóparancs is született.

Persze megértjük, ha az olajcégeknél gyakran jelentkező pénz-cunami hullámaiból egyesek merítenek egy kicsit otthoni használatra. A kutaknál látható borzalmas árak – hogyan, hogy nem – ugyanis soha nem látott profitokat hoztak a nagy multiknak, de még az icipici MOL-nak is, s ezt akár személyes közreműködéssel célszerű apasztani.

Ennek fényében különösen indokolt, hogy éppen ma 30 forinttal dráguljon a dízel ára, amivel a MOL egy időre beverekedte magát a legdrágább európai naftaárusok közé. A mindenható “szabadpiac” ezt azért teszi lehetővé, mert a MOL elegánsan szünetelteti a melót a százhalombattai finomítójában, ha már ugyanez történik a térség más hasonló, így a bécsi, avagy a prágai üzemekben.

Mint az oroszok. Hiány van? Drága a portéka? Akkor csinálunk még nagyobb hiányt, s így még drágább lesz a portéka!

Jobb helyeken ilyesmikért is lehet börtönbe menni, de Magyarország kormánya ennél sokkal megértőbb.

– hzs/css –