Úgy tűnik, nem Király Júlia az egyetlen bankár, aki rosszkor volt rossz helyen. Emlékezetes, hogy a KBC nevű óriásbank igazgatótanácsában helyet foglaló magyar bankszakember picit elmérte a kompetenciáit, amikor egy nyilvános politikai rendezvény színpadára lépett a hivatásos magyar ellenzéki pártok főjelöltjével, Márki-Zay Péterrel, majd pár napra rá megkönnyebbülten le is mondott a zsíros állásáról, amit a KBC bank vezetése ugyancsak megkönnyebbülten fogadott.

Egy másik bank, a brit Barclays vezérigazgatója, Jes Stanley ugyancsak a minap állt fel a székéből, bár ő nem könnyebbült meg, sőt, úgy tűnik, a nehéz napjai csak ezután jönnek. Stanley hirtelen távozásának azonban kevés köze van a politikához, sokkal inkább az élet napos oldalán perzselődött meg.

Gyorsan szögezzük le, magyar bankárral is megtörténhet, hogy a bankfelügyelet (esetünkben a Magyar Nemzeti Bank) esetleg kifogásol valamit az illető életvitelében, bár ez messze nem olyan valószínű, mint Londonban. Az pedig egyenesen valószínűtlen, hogy egy magyar bankszakember a politikai kapcsolatai miatt kerülne pácba, persze csak addig, amíg kizárólag a NER lovagjaival nézeget például sporteseményeket.

Jes Stanley is úgy gondolta, hogy baráti látogatásokból nem lehet baj, főleg ha ezek a bank fontos ügyfelei egyikével-másikával zajlanak. Az viszont hidegzuhanyként érhette, hogy a Barclays vezérigazgatójaként a korábbi munkahelyén, az amerikai magánbankári üzletág úttörőjénél, a JP Morgan-nél végzett munkájával kapcsolatban fogják kérdések elé állítani.

Egy magánbankár persze nem tehet arról, ha az USA egyik leggazdagabb emberének pénzügyei szakadnak a nyakába. A szakma szokásai szerint azzal sincs baj, ha egy vastag bankár és egy még vastagabb üzletember privát alapon is találkozik, mondjuk ki-ki ellátogat a másik otthonába egy-egy italra. Milliárdosok egymás közt – mondhatnánk.

Csak hát Jes Stanley a később pedofil szexuális hajlamairól közismertté vált Jeffrey Epsteint, annak “ékszerdobozában”, a varázslatos magánszigeten, Little St. James-ben látogatta meg 2015-ben, jóllehet állítólag már 2013 óta halványult a kapcsolatuk, amit azért korábban olyan nagyon nem zavart, hogy Epsteint egyszer már 2008-ban kicsit bebörtönözték a rossz szokásai miatt.

Akármi is történt, Jes Stanley 2019-ben hivatalosan adott egy tájékoztatást a Barclays főnökségének az Epsteinnel való szorosabb ismeretségéről, abból az alkalomból, hogy a szexuális ragadozót éppen holtan találták újabb amerikai letartóztatása folyamán.

A mostani páclé azonban úgy keletkezett, hogy a brit bankfelügyelet beszerezte Stanley és Epstein évekkel korábbi levelezéseit, amelyekről az angol nyelv szabályai szerint azt állapította meg, hogy “a két férfi elektronikus levélváltásainak száma és hangvétele a szakmai kapcsolatnál szorosabb viszonyról árulkodik”.

Hogy mi minden férhet bele a fenti megfogalmazásba, arra most már a bankvezéri palástot levető ember fog szembe nézni. Sorsa egy kicsit hasonlatos a brit királynő egyik fiáéhoz, Andrew hercegéhez, aki szabadidejének java részét egy ideje jogi szakszövegek dekódolásával tölti, az ugyancsak Epsteinnel való barátsága következtében.

Jen Stanley azonban kapott egy kis zsebpénzt a Barclays banktól, konkrétan durván 1 milliárd forint körüli összeget lelépési pénz gyanánt, amit várhatóan a bankár ügyvédei fognak valamelyest apasztani, hiszen a történetnek még messze nincs vége.

Azonban mi magyarok szerencsés országban élünk, hiszen nálunk szexuális visszaélések és gyerekbántalmazások épp, hogy csak a művészvilágból jövögettek elő, a katolikus egyház esetében legfeljebb becslések vannak, de minden más terület mentes az ilyesmitől.

Vagy nem.

*bankski*