A nyugdíjasok életszínvonala az utóbbi tíz évben lényegében stagnált, ugyanis a jövőre tervezett 3 százalékos nyugdíjemelés mellett is tovább mélyül a bérek és az ellátások közötti szakadék, akkor is, ha az idősek kétheti pluszellátást és nyugdíjprémiu­mot is kapnak – írja a Népszava.

A Központi Statisztikai Hivatal szerint a nettó átlagkereset februárban 9,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A nyugdíjasok ilyesmiről nem is álmodhattak. De az idősek szolid többlete is nagyon szór: a kisnyugdíjasok továbbra is pár száz (jó esetben ezer) forintos többletre számíthatnak, míg a bőséges nyugellátásban részesülők havi plusz tízezer forintokban mérhető.

Magyarországon 2 millió 28 ezer 758 öregségi nyugdíjas volt 2020-ban.

Közadatigénylés és írásbeli kérdésekre adott válaszok alapján kiderült, átlag alatti ellátásból, vagyis 150 ezer forintnál kisebb összegből 1 millió 218 ezer 695 idős ember élt. Ezekkel az adatokkal számolva a legalacsonyabb ellátásban részesülők havi nyugdíja 855 forinttal emelkedik jövőre, a 150 ezer forintból élők 4500 forinttal kapnak majd többet havonta.

Az idősek többsége nehéz körülmények között él, költési struktúrájuk teljesen más, mint a dolgozóké: kevesebbet utaznak, ruházkodnak, alig vásárolnak műszaki cikket. Jellem­zően élelemre költenek, csakhogy épp az élelmiszerek ára szállt el. Ahogy a vényköteles és a nem vényköteles gyógyszerek ára is jobban izmosodik az átlagos inflációnál. A rezsiköltség csak azok esetében „kezelhető”, akik távfűtéssel vagy gázzal fűtenek. A vegyes tüzelésű kazánokat használók rosszul járnak, a fáért évről évre sokkal többet kell fizetni.

A költségvetési tervezetben hangsúlyt kap, hogy a kormány 2010-ben azt ígérte: évről évre megvédi a nyugdíjak reálértékét. Készítői kiemelték, hogy a 2022. évi költségvetésben tervezett 3 százalékos nyugdíjemelést is figyelembe véve 2011 és 2022 között a nyugdíjak 48,1 százalékkal nőnek, a tartósan alacsony inflációnak köszönhetően pedig vásárlóerejük több mint 10 százalékkal javul.

Az idősek biztonságát a mindenkori családi pótlék mértékével azonos, 50 ezer forintos korpótlékkal kívánja szolgálni az Igen Szolidaritás, természetesen a már említett szociális minimumjövedelmet meghaladóan. Összehasonlításként, a német színvonal harmadáról van szó.

A GKI Gazdaságkutató elemzése szerint míg 2010 óta a bérek nominálisan csaknem 100 százalékot, addig a nyugdíjak csupán 33 százalékot nőttek, a szociális juttatások pedig szinte semmit nem emelkedtek.

Elsősorban azért, mert legtöbbjük a mindenkori minimálnyugdíjhoz van kötve, amely 2010 óta változatlanul 28 500 forint. Ez azt jelenti, hogy a legkiszolgáltatottabb rétegek, a nyugdíjasok és a szociális ellátásra szorulók egyre távolabbra kerülnek a többiektől. A „munkaalapú társadalom” víziójának fő vesztesei közülük kerülnek ki, többségük 40-50 munkában eltöltött év után csúszik egyre lejjebb a jövedelmi ranglétrán.

Népszava

Fotó:  MTI / Krizsán Csaba