A 2020. januárjától fokozatosan bevezetett új szakképzési törvényt szabályozási pontatlanságok, hiányosságok miatt kell módosítani. Az erről szóló javaslatot a múlt héten nyújtotta be a parlamentnek Palkovics László innovációs miniszter, s hamarosan az Országgyűlés Kulturális bizottsága tárgyalhatja. A 35 oldalas dokumentum szinte csak „jogtechnikai pontosításokból” áll – írja a Népszava.

A törvényben az értelmező rendelkezések is hiányosak, és csak most, másfél évvel később került sor arra, hogy például a szakképzési tankönyv definícióját pontosítsák. Emellett a szakképző intézmények szakmai programjához szükséges programtervek sem lesznek már kötelezőek, csak „ajánlottak”.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) szakképzésért felelős alelnöke, Gosztonyi Gábor szerint ez annak is a beismerése, hogy a szakképzési tanterveket felváltó, kapkodva összeállított programtervek hibáit nem akarják egyenként kijavítani, egyszerűbb a kötelező jelleg megszüntetésével elfedni a hiányosságokat, hibákat.

– Az új szakképzési törvényt érdemi előkészítés nélkül, rohamtempóban kezdték el bevezetni tavaly, a mostani törvényjavaslattal a saját maguk okozta káoszt próbálják korrigálni – fogalmazott Gosztonyi Gábor. Egy pozitív változás például, hogy az iskolai felnőttképzésben tanulók is jogosultak lesznek diákigazolványra, életkortól függetlenül. A duális képzés rendszerét pedig az erősítheti, hogy azok a cégek, akik vállalják a diákok gyakorlati felkészítését, havi 250 ezer forintos adókedvezményt kaphatnak tanulónként.

A PSZ alelnöke ugyanakkor attól tart, az adókedvezmény sem fogja megoldani a problémát. Egyrészt az csak a nagyobb cégeknek jelenthet segítséget, ahol egyszerre több diákot is tudnának tanulószerződéssel foglalkoztatni. Másrészt az iskolákban továbbra sincsenek belső szakmai kontakt órák, lényegében azt is a cégektől várják el, hogy a gyakorlati vizsgákra felkészítsék a diákokat. Gosztonyi Gábor szerint az elmúlt években sok cégnél rájöttek, hogy ezt a feltételt nem tudják teljesíteni.

A külsős gyakorlati helyeken tanulószerződéssel rendelkező diákok száma egy év alatt jelentősen lecsökkent: míg 2019 decemberében mintegy 50,3 ezer tanulószerződést tartottak számon, 2020 decemberében 37,5 ezret. A csökkenő tendencia nem állt meg, jelenleg 36,1 ezer a hatályos tanulószerződések száma.