Egy friss jelentés szerint a távoli munkavégzésben látott megugrás és a gazdasági problémák is növelhették a túlórázással kapcsolatban felmerült egészségügyi kockázatokat, 2016-ban 745 ezer ember halt meg a túlórázáshoz köthető stroke-ban és szívbetegségben, és  – írja a BBC-t szemlézve a Portfolio.

A tanulmány szerint a legtöbb haláleset a túlórázás miatt Délkelet-Ázsiához és a nyugati csendes-óceáni térséghez köthető, ráadásul a WHO szerint ez a trend még rosszabb is lehet a koronavírus miatt.

Az eredmények szerint az 55 vagy annál több órás munkahét 35%-kal növeli meg a stroke és 17%-kal a szívelégtelenség miatti halálozást, szemben egy 35-40 órás munkahéttel. Azt is kimutatták, hogy a túlórák miatt elhalálozottak háromnegyede középkorú vagy idősebb férfi volt. A halál beállta ráadásul sok esetben évekkel, évtizedekkel a túlórázás után következett be egyeseknél.

A WHO szerint az utóbbi évben a távoli munkavégzésben látott megugrás és a gazdasági problémák is növelhették a túlórázással kapcsolatban felmerült kockázatokat. A WHO egyik szakembere azt mondta, hogy a szervezetnek vannak arra vonatkozó adatai, hogy amikor az országok nemzeti lezárásokat hajtanak végre, a munkaórák száma 10%-kal növekszik.

A jelentés szerint a hosszú munkaórák a felelősek a munkahellyel összefüggő betegségek harmadáért, ezért a WHO is azt tanácsolja, hogy a vállalatok szabjanak felső határt a munkaóráknak, mivel ez bizonyítottan növeli a produktivitást is.

(BBC)