Magyar elnyomottak
Szóval vannak ezek a szocializmus alatt elnyomott zenlészek, színészek, riporterek, akik mostanában tévében, rádióban és az újságok címlapján panaszkodnak.
Szóval vannak ezek a szocializmus alatt elnyomott zenlészek, színészek, riporterek, akik mostanában tévében, rádióban és az újságok címlapján panaszkodnak.
Akár gyökeresen mást, mint az idén. Például érdemes megfontolni, hogy a kapitalizmus körülményei közepette a munkabér pont annyi, amennyit a dolgozók kiharcolnak maguknak. Marx óta tudjuk, hogy a tőkés magától csak annyit fizet, amennyi a munkaerő újraelőállításának költsége, vagyis a dolgozó akármennyit és akármilyen jól termel, a fizetése csak annyi lesz, hogy fedél alatt hozhassa világra a kizsákmányolható új generációkat, legyen valamennyi ruhája, többé-kevésbé megtömhesse a hasát olcsó dolgokkal, és pont. Ahol azt kiharcolják, ott jut autóra, pihenésre, szórakozásra, művelődésre és hasonlókra is.
Elon Musk és a Boxabl vállalat együttműködésében megálmodott, 10 000 dolláros moduláris otthonok nem csupán technológiai újdonságot képviselnek, hanem rávilágítanak a kapitalista rendszer egyik alapvető igazságtalanságára: a lakhatás jogának elérhetetlenségére sokak számára. Az ilyen projektek azt mutatják, hogy lehetséges olyan megoldásokat kínálni, amelyek nem a profit maximalizálására, hanem az emberek alapvető szükségleteinek kielégítésére összpontosítanak.
A kérdés végső soron nem az, hogy kell-e fizetni valaha is a levegőért, vagy mennyit kell fizetni a mesterséges intelligenciáért. A valódi kérdés az, hogy milyen világot szeretnénk építeni.
A 444 nevű liberális propagandaújság harmincnégy évvel a renddszerváltás után rájött, hogy a Kádár rendszerben jobb volt az egészségügy, mint a kapitalizmusban.
A ma embere jószerivel csak jóváhagyja a “szuper-ész” által hozott döntéseket. Közeleg a nap, amikor a jóváhagyásunkra sem lesz szükség. Gyatra káröröm, hogy a kapitalizmusra sem.
A vallás és a politika évszázadok óta meghatározó szerepet játszanak az emberi közösségek életében, de ezek a területek mindig is más-más alapokra épültek. Míg a vallás spirituális irányt és erkölcsi kapaszkodót kínált, a politika a társadalmi szerveződés és problémamegoldás eszközeként funkcionált. Az utóbbi évtizedekben Magyarországon azonban a két terület egyre inkább összefonódni látszik. Ez az összefonódás nem csupán a hatalmi struktúrákat formálta át, hanem a közösségek gondolkodását is jelentősen befolyásolta.
Nehéz ügy. Nehéz ezt védeni. Egy egyszerú parasztgyerek nem tűri ha kurvaanyázzák. És nem kurvaanyáz.
Főleg azért nem, mivel nem ezekkel a mesterségesen felfújt problémákkal, hanem a jóllétünkkel, azaz a béreinkkel, az egészségünkkel, az oktatásunkkal, a lakhatásunkkal akarunk foglalkozni.
Az elmúlt három évtized társadalmi és gazdasági válságai arra mutatnak rá, hogy a kapitalizmus gyakran a külső érdekeket, a tőke felhalmozását, nem pedig a lakosság jólétét helyezi előtérbe.