Az emír döntött: Rogánnak vége
Ám messze nem biztos, hogy minden ennyire egyszerű lesz.
Komoly, de valamelyest elkoptatott ez a szó, fogalom. Eleink sokat használták már morálisan, politikailag, jogilag, s a ma embere is viszonylag könnyen osztogat ilyen címkéket. Nem ritkán öldöklésbe is fordult a hazaárulással való hadonászás, és a jövőt illetően sem lehetünk teljesen nyugodtak. Kiváltképp, ha a művelet a szó legszorosabb értelmében tárul elénk. Ez most Rákosdubaj.
Akárhonnan nézzük, Trump alighanem egy naftalinszagú, múltbéli álmot kerget, amikor vámokkal akar csatákat nyerni. Kétségtelen, volt olyan idő, amikor az USA kormánya szinte minden központi kiadását a vámokból fedezte, de az még a vadnyugati korszak volt, amikor globális termelési kapcsolatok fel sem merültek, no pláne alig volt belső adóbeszedési képességük, ezzel szemben a határokat viszonylag jól tudták ellenőrizni. No, meg kiadás is jóval kevesebb adódott.
A cím nagyjából összefoglalja a január 20-i történéseket. Orbán Viktor szerint Donald Trump beavatása egy új hajnalként értelmezendő, jóllehet 108 évvel ezelőtt Leninék már teremtettek egy hasonló legendát egy Auróra nevű hajó kapcsán. Orbán azonban nem áll meg itt, hanem dacolva Magyarország tengerektől távoli státuszával, hajóra akarja rakni az Európába szorult “sorosistákat”, mint ‘anno’ Adolf Hitler.
Máshol is találkozhatunk a bűvös ötvenes számmal, nevezetesen csupán minden ötvenedik magyar keres az európai uniós átlag felett, amely számban már eleve benne van az összes EU-s tagország minden keresője, köztük mi is, tehát nem Nyugat-Európához méricskélve.
Főleg azért nem, mivel nem ezekkel a mesterségesen felfújt problémákkal, hanem a jóllétünkkel, azaz a béreinkkel, az egészségünkkel, az oktatásunkkal, a lakhatásunkkal akarunk foglalkozni.
Aki viszont kormányváltást, sőt, rendszerváltást akar, az csak a barikádokon fogja tudni ezt kivívni. Orbán Balázs ezért (is) hűtötte a hazai közvéleményt így október 23-a előtt, nehogy valakinek eszébe jusson a békés megadás helyett bármiféle ellenállást, netán forradalmat vizionálni.
Ne felejtsük el, hogy a teljesen elektromos autózás egy kínai stratégiai kényszerből született. Ez a hatalmas ország ugyanis egyre kevésbé, sőt a jövőben egyáltalán nem lesz képes a gyorsan növekvő gépjárműállományát benzinnel kiszolgálni, minthogy ezt csak importból teheti meg, amit csak kockázatos forrásokból és útvonalakon tud beszerezni.
Az álláspontom röviden annyi volt, hogy ha ő maga kopogtat, akkor engedjük be, de ne invitáljuk, hiszen nem kötelező. A különbség nyilvánvaló. Ha ő akar mondani valamit, vagy mi akarunk kérdezni, az két külön műfaj.
Baloldali politikusként vérzik a szívem, hogy egyik alapértékünk, az igazságosság miként tűnik el az életünkből. Az igazságosság ugyanis az igazság gyakorlása, ami nyilván lehetetlen akkor, ha maga az igazság válik érdektelenné a valótlanságokon alapuló hitekhez képest.