Az IgenSzolidaritás ha ma lépne kormányra, akkor a 8 órás munkaidőt zsinórmértéknek tekintve 250.000 forintban jelölte meg a legkisebb fizetést, a minimálbért. Kétségtelen, ahogy megy az idő, és vele együtt robog a megélhetési infláció, ez az összeg úgy lesz magasabb.

Határ a csillagos ég?

A minimálbér értelemszerűen egy alsó határ, logikusan tehát felső határ nélkül. A konkrét szám egyetlen tényezőn múlik. Azon, hogy mennyiből lehet élni?

Más megközelítésből nézve gyakran ezzel szinonim fogalom a létminimum. Ez utóbbi azonban egy számított érték, amely az adott ország szokványos, elfogadott életnívóját tükrözi. Lakható otthon, rendes ennivaló, normális oktatás, megbízható egészségügy, elfogadható öltözködés, decens kulturális szolgáltatások, két-három hét fizetett szabadság, és hát egy kis kirándulásra, szórakozásra is fussa! Nagyjából ez a mai magyar létminimum.

Számokban mérve, a különböző intézetek 100 és 120 ezer forint közé teszik a mai létminimumot. A KSH azonban pár éve felhagyott a létminimum számításokkal, mondván, ezzel nem akarja hergelni az embereket. Csodák csodájára azonban a 2021-es esztendő úgy alakult, hogy a nettó minimálbér pont 111.000 forint, azaz a vélelmezett létminimum sáv közepe. Igen ám, csakúgy ez egy főre jutó minimális életszínvonalat jelent, jóllehet a családok létszámának növekedésével relatíve csökken. Egy szülő és egy gyerek esetében nem 2×111.000 forint, hanem durván csak 210.000 forint, mondván, a rezsi megoszlik és hasonlók. A létminimum azonban nem tud más lenni, mint nettó összeg, jóllehet elég vastag további sarc a ‘világbajnok’ magyar áfa a maga 27 %-ával.

Az IgenSzolidaritás azonban kevésbé a létminimumot célozza, mert a párt álláspontja szerint az hamis cél, hogy az emberek szükségeket szenvedve éljenek. A létminimumban ugyanis nincsenek benne a családi és egyéb ünnepek, az iskolakezdés, a nyelvtanulás, a sport, egy vendéglői ebéd, autó, megtakarítás és még rengeteg más. Nemzetközi szervezetek sora számol viszont azzal az ökölszabállyal, hogy a szükséges szint a minimális szint 120 %-a. Nos, ezért 250.000 forint a kívánatosnak tartott nettó minimálbér.

ÍRD ALÁ A 250 EZER FORINTOS MINIMÁLBÉRÉRT INDÍTOTT ALÁÍRÁSGYŰJTÉSÜNKET!

Elvont közgazdasági okoskodás helyett a párt az élet lényegére koncentrál. Természetesen készen állunk a bonyolultabb folyamatok áttekintésére is, azonban a legalább 250 ezer nettó számunkra vitán felül áll.

Arról van szó, hogy igen kevés olyan magyar munkavállaló létezik hazánkban (ha egyáltalán), aki bruttó fizetésben gondolkodik. Gyakorlatilag minden állásinterjú végső kérdése, hogy mennyi a nettó. Ez akkor is igaz, ha bizonyos esetekben céges telefon, céges autó, cafeteria-rendszer és egyebek is társulhatnak a kívánt fizetésekhez. Az emberek azt akarják tudni, hogy mennyi pénzt kapnak készhez. Ez minden más szempontot felülír.

Ezért nettó.

Az más kérdés, hogy mindez miként jön ki az adórendszerből, milyen terheket jelent a munkaadókra nézvést. Nos, az IgenSzolidaritás számára ezek bármennyire fontos problémák, a dolgozó ember pénzéhez képest másodlagosak. Kicsit mosolyogva nézzük azokat a próbálkozásokat, amelyek magas minimálbér mellett munkaadói ‘armageddont’ vizionálnak, már csak azért is, mert ha tisztáztuk a nettó minimálbért, utána bármi mást is meg lehet beszélni. Adót, járulékokat stb-t ugyanis ennek fényében kell megállapítani. Magyarán, a havi nettó 250.000 forintos minimálbérhez egészen más adó- és járulékrendszer tartozik, mint a mai.

Az IgenSzolidaritás ugyanakkor meglehetősen óvatosan közelít azokhoz a javaslatokhoz, amelyek az adókedvezmények révén gondolják emelni a munkajövedelmeket. Elismerjük, adódhatnak ilyen helyzetek, de a dolgozói rétegeket érintő két, minapi javaslat mindegyikét átverésnek véljük.

Az egyik a kormányé, pontosabban az őt időnként szolgai módon kiszolgáló ellenzékéé is, hiszen a napokban közösen, úgymond kéz-a-kézben megszavazták a 25 év alattiak speciális adókedvezményét. Egyútal kicsit tragikomikus a történet, hiszen e törvény értelmében egy 25 év körüli fiatalnak, a korhatárt éppen átlépve, csökkenne a szokványos jövedelme.

ÍRD ALÁ A 250 EZER FORINTOS MINIMÁLBÉRÉRT INDÍTOTT ALÁÍRÁSGYŰJTÉSÜNKET!

Az élet azonban máshogy rendezi ezt a kérdést. Éspedig a fentebb jelzett módon, hogy. t.i. a munkavállaló és a munkaadó szinte mindig nettóban egyeznek meg. Ezáltal a fiatalok friss adókedvezménye egyenesen a munkaadóknál landol, rosszabb esetben – bizonyos szakmákban – a 25 év alattiak ‘kedvéért’ netán kirugdalják a nem sokkal idősebbeket.

Ugyanez a logika végigvezethető azon az ‘ellenzéki’ javaslaton is, miszerint a minimálbér legyen adómentes. Ha valami, ez tisztán a munkaadókat kedvezményezi mindaddig, amíg a minimálbér az élethez szükséges szint alatti. Történetesen, ha a minimálbér elérné a havi nettó 250.000 forintot, az IgenSzolidaritás kevesebbet teketóriázna annak adómentességének helyeslésével.

Szóljunk azonban arról a kissé cinikus, ám annál gyakoribb kérdésről, hogy t.i. “miből?”

Nos, abból, amit a magyar dolgozók megtermelnek. Az IgenSzolidaritás által szorgalmazott nettó 250.000 forint ugyanis az egy dolgozó által átlagosan megtermelt mai magyar GDP-nek mindössze egyhatoda. Ízlés kérdése arról vitázni, vajon jár-e legalább ennyi a melósoknak? Szerintünk igen. Kiváltképp, hogy bármilyen fizetésnövekmény egynegyede azonnal bevándorol a költségvetésbe a már említett brutális magas áfa formájában.

Kicsit kisebb állami mohóság és egyidejű pazarlás oltárán, valamint a vállalkozók túlnyomó többsége esetében kevesebb adriai hajókázások, pár tucat négyzetméterrel kisebb lakások, 10-20 millió forinttal olcsóbb autók, avagy kevesebb off-shore kiutalások révén máris megoldható a pénzügyi feladvány.

Nyugati cégtulajdonosokkal, cégvezetőkkel párszor tárgyalva megerősíthetem, hogy gyakran kicsit irigykedve néznek a kelet-európai kollégáikra, mert számos oknál fogva egyszerűen nem engedhetnek meg maguknak sok mindent, ami mifelénk igencsak szembeötlő.

Az is beszédes, milyen a fogadtatása Biden amerikai elnök közelmúlt javaslatának, amely egységes vállalati nyereségadó-minimumot javasol a nagyvilágban, éspedig 12 %-ot célozva. A hazai felhorkanás oka, hogy az itteni vállalatok zöme ennél jóval kevesebbet fizet. Javaslom ezt összevetni a munkabérekre rakódó terhekkel.

ÍRD ALÁ A 250 EZER FORINTOS MINIMÁLBÉRÉRT INDÍTOTT ALÁÍRÁSGYŰJTÉSÜNKET!

Természetesen az is tény, hogy számos olyan magyar kisvállalkozás van, amelyek tulajdonosai jogosan összerezzennek a nettó 250.000 forintos minimálbér hallatán. Ez azonban messze a kisebbség. Az ő helyzetükre külön ágazati, térségi és szociális szempontokat figyelembe vevő megoldások kellenek.

Az IgenSzolidaritás tehát elzárkózik azon szirénektől, akik néhány kisvállalkozó valóban sanyarú helyzetére hivatkozva áll ellen az országos szintű minimálbér emelésnek. Elegünk van az olyan megközelítésekből, amelyek pár kivételre hivatkozva a többséget nyomják víz alá.

Szanyi Tibor
Az Igen Szolidaritás miniszterelnök-jelöltje