RÁK*RTUNK – avagy “Édes Energiánk, Te Drága!”
500 forint felett az üzemanyag literje. Hovatovább kétszer annyi, mint a szépen, literenként becsomagolt, hűtött, friss tej ára. Na, erre kössünk gombot!
Igaz, a nafta ára pont fele ennyi lenne, ha még egyszer annyit nem pakolna rá az állam. Igen, az 500 forintból legalább 250 megy az államkasszába, onnan pedig Mészáros úr és mások zsebeibe a sokszorosan túlárazott szerződéseikbe burkoltan.
A helyzet azonban nem pusztán ilyen egyszerű, bár a fentiek fejezik ki a dolgok leglényegét. A pókerarcú hivatkozás az, hogy az EU miatt muszáj rátenni ezt a sok-sok adót. Tény, az EU-ban az adómértékek ugyan nem azonosak, de a fajtáik igen. Azaz minden tagországban tényleg kötelező ún. jövedéki adót alkalmazni, majd ezt az adót is megadóztatva az egészre rátenni az áfa normál kulcsát. Csak hát nem mindegy, hogy mennyi az annyi. Például Luxemburgban 17 százalék az áfa, nálunk pedig 27. Nos, ez rögtön plusz 50 forintot jelent a benzinárban, csak hogy egy eklatáns példát hozzunk.
Persze az állam nem zárja a napot mindössze ennyivel. Egyebek közt Németország és Magyarország a legkevésbé sem világpiaci áron veszi az energiát, hanem tényleg okosan, hosszú távon fixált árakon, amelyek mértékei persze a nagy titkok világában lakoznak. Annyi biztos, hogy relatíve alacsonyak és stabilak. Lényegében ez adja a lehetőséget, hogy – mondjuk – a lakossági gázárakon még piaci viharok idején se kelljen változtatni, jóllehet a kormány ugyanezt a kényelmet biztosíthatná a cégeknek is.
De nem! A benzinkutaknál szép óvatosan emelgetnek, a közületi piacon pedig lényegében a szabadpiaci (tőzsdei) árat érvényesítik, vagyis Orbánék pont annyi hasznot szednek, mint amennyi a rögzített importáraik és a tőzsdei árak közötti különbség.
Van erre egy műszó: imaginárius árképzés. Szebben szólva: képzeld el, mennyit kellene fizessél, ha mástól akarnád megvenni? A mondat folytatása: ám mivel csak tőlem tudod megvenni, mert nekem van csövem stb., ezért ha jó fiú vagy, akkor 1 forinttal kevesebbet kérek tőled, mint amennyit kérhetnék, úgyhogy ne is gondolkozz más szállítóra való átszokásról! Ha valami, akkor ez az igazi ‘addikció’.
Természetesen minden rosszban van valami jó. A toronymagas energiaárak ugyanis óhatatlanul energiatakarékosságra ösztönöznek, ami komoly hozzájárulás a klímaösszeomlás megelőzésében. Az egész ügyet egyébként éppen ma tárgyalják az EU kormányfői, amely megbeszélés egyik fő témája, vajon az atomenergia zöld-e, vagy sem? A magyar kormány szerint igen, a német kormány szerint nem. Ott bezárnak atomerőműveket, itt inkább építenek. Az ún. déli tagországok egységes uniós energiabeszerzést akarnak, az északiak – élükön a németekkel – nem. Akárhonnan nézzük, ezekben a kérdésben nagyon nincs (és aligha lesz) közös tagországi akarat. Ezt azért nem kellene a brüsszeli bürokratákra fogni!
Aki viszont inkább arra kíváncsi, miért fog legatyásodni a kutaknál, annak ajánlom az alábbi kiváló elemzést: https://hvg.hu/gazdasag/20211020_benzinar_dragulas_benzin_gazolaj
Fotó: MTI
A Szócikk a dolgozók, a dolgozni akarók, illetve az életüket már
kidolgozók szava. Újságot lehet szerelemből is írni, de amíg a pofánk
egyre nagyobb, a zsemlénk egyre kisebb! Kérjük, hogy támogasd a
SZÓCIKK működését az alábbi számlaszámon: MagNet Bank: 16200106-11517878 IBAN: HU88 1620 0106 1151 7878 0000 0000 Posztjaink kommentálhatók a Facebookon, várunk Facebook-csoportunkba is. Ám te is írhatsz, te is szólhatsz képpel és hanggal, amit viszont mi olvasunk, hallunk, nézünk, sőt, akár közreadunk. Leveled várjuk az info@szocikk.hu címen. |