A filmkritika alkoholleírást tartalmaz!

Beszéljünk végre Till Attila alkoholhoz fűződő viszonyáról, amelyből másnaposan forgott ki legújabb filmje, az „És mi van Tomival?”. Ha 14 éve a kormány propaganda tévéjében lennék udvari bohóc, akkor bizony Zacher Gábor hűtőjéből is ellopnám a vodkát, mert annyi szeszt képtelen lennék önerőből elfogyasztani, amivel kibírnám a TV2-es munkásságom.

Tilla hosszú évek óta Majkával, Tóth Gabival és a többi NER-es bohóccal szórakoztat a kormány propagandatévéjében. Szóval respekt Attila, kurva jó, hogy kibírtad. Kurva jó, mert ha belehaltál volna a piába, akkor nem lennének klassz filmjeid, és Thuróczy Szabit is csak párszázan láthatnák Pintér Bélánál.

Szóval meg van bocsájtva, tudjuk, hogy van rezsi, be kell fizetni a súlyadót, a gyerekeket tanítani kell, amire valót meg kell keresni. Viszont.

Ha már így be vagy kötve a NER-be, akkor miért nem te vagy Rákay Philip? Jó történelmi film is menne neked, mert klassz filmgyártó kisiparos vagy.

Ilyenkor szoktak régi filmekkel kezdődni a kritikák, amit sosem értettem. Bazmeg, miért írnak régi filmekről egy új bemutató kapcsán? Kell a karakter? Vagy csak egyfajta kritikai műfaji felépítésból fakad? Na jó, akkor megemlítem a Tiszta szívvel című 9 évvel ezelőtti kerekesszékes Tiil-mozit, mert az abban játszó főszereplő is megjelent az új filmben. Átgurult a székkel a kisbolt előtt. Pirospont. Remek húzás.

Tehát az alkohol.

Három alkoholista találkozik vagy barátkozik össze az anonim alkoholisták szeánszon. Sanyi már nem iszik, alkoholista, Pali hébe-hóba iszik, alkoholista, Tomiról nem tudjuk mennyit iszik mostanában, mert éppen nem találja senki. Alkoholista.

A film arról szól, hogy két alkoholista keres egy harmadikat. Hogy megmentsék valamitől? Valakitől? Vagy csak sima önzés? Ha előkerül Tomi, akkor nem nyúlnak alkoholhoz, vagy éppen akkor isznak többet ha a barátjukat biztonságban tudják? Nyilvánvalóan iszik Tomi valahol, mi mást csinálna. Mindenki iszik. Mégis keresik Tomit. Furcsa paradoxon ez. Olyan, mint az alkohol. Olyan szép ez a barátság, amikor érdek nélkül iszik, akarommondani él az ember.

Nem lövöm le a poént, mert nincs puskám, de a film végén természetesen megtalálják Tomit részegen, ahol Sanyi eljut egy katarzis féle állapotba a budaörsi hegyen. A csúcson.

Ordít a filmről, hogy gombokból készült, nem is tudom mikor láttam ennyi fizetetlen statisztát filmben, az utcai jelentekben néha aranyosan bele is néznek a kamerába, bár lehet, hogy ez is egy Tilla skill. Jóféle. Szeretem ezt a filmet. Én is iszok, néha sokat, néha még többet, lealjasodás is játszik, mégis a kezdő bántalmazásos jelenet besüppesztett a mozi foteljébe. Szóval ilyesmit élhetett át több barátom otthon, valami meséltek róla, de így megmutatva, azért elég brutális tud lenni egy alkoholista.

Még nem kerültem ilyen helyzetben lealjasodás után, és egyik szülőm se akartam késsel megölni. Szerencsés vagyok.

Tilla brutálisan megmutatta, hogy mire képes az ember. Grat, Győri Márk operatőr!

A másfél órás Tomikeresés közben megismerhetjük a Tomin kívüli világot, leginkább a Sanyit játszó Thuróczy Szabit, aki, ahogy a költő mondja: egyedül is elviszi a filmet. Sőt műhajban tolja, mint egy kellemes szotyiárus a Fradi pályán. Vannak azért mások is a filmben, anyuka, gyerek, sőt mosolygós kisgyerek és talán kutya is, no meg Sodró Eliza, aki miatt sokan letennék a piát.

A filmszínház szórakoztató műfaj, legalábbis én szórakozásból szeretek moziba járni, nem igazán érdekel az élet nagy megfejtése. Nem gondolom, hogy van megoldás a problémákra. Pilinszkyvel értek egyet, aki szerint az életben geci sok tragédia van és csak irgalomra van szükségünk. Ezért is nem érdekel a Fekete pont, a „jaj iskola! jaj pedagógus, jaj kréta!” bántalmazásmozi.

Jaj, fél liter bor egy húzásra!

Pazar a hosszú jelenetek sora, ezeket nagyon nehéz ám megcsinálni, az élességet követni, megoldani hogy a kameramozgás háttere is patent legyen. A hosszú beállítás technikai értelemben nem tartalmaz vágást, ezért olcsóbb forgatni, mintha egy összefüggő húsz másodperces filmrészlet 5 különböző beálításból állna. Sőt még Cserhalmi is kapott egy jelenetet, egy hosszú beállításos tisztelegésfélésest, 2024 alkoholista szegénylegényét Jancsó Miklóstól.

Szerencsére pár gagyi ordító szponzorjeleneten kívül geci jó a film. Tudom, szponzor az kell, mert valahogy csak össze kellett koldulni a filmre a pénz. Ahogy az alkeszek is teszik, a szeszre összejön mindig a pénz. Különben jön a kijózanító valóság, az meg egyáltalán nem jó. Sztárban sztár, Megasztár, Majka, Tóth Gabi és még mindenféle hazugságokat kellene néznünk józanul Tillával a televízióban.

A film nézettsége nem indult olyan jól, állítólag az első hétvégés szűk 9 ezer néző nem egy topp kategória, de ez teljesen érthető az egymillió alkesz országában.

Ki szeretné nézni saját magát másfél órán keresztül?

Diszklémer: A filmet a csajommal néztem meg, előtte az utcán egy jó hosszú jelenetben négy sört legurítottunk, mert nagyon szeretjük egymást. Tessenek moziba menni és tessenek egymást szeretni!

• És mi van Tomival? színes magyar film (100 perc)
• Szereplők: Thuróczy Szabolcs, Polgár Tamás, Sodró Eliza, Fofor Annamária, Tóth Zsófia, Patkós Márton Básti Juli
• Rendező: Till Attila, forgatókönyvíró: Till Attila és Máté Kapitány-Fövény, operatőr: Győri Márk, vágó: Gothár Márton, zeneszerző: Keresztes Gábor, producer: Stalter Judit és Till Attila

Fotók: Tilla Facebook és Laookon Group