A bankvezérek bármekkorát is hibáznak, előbb vagy utóbb megmenti őket az adófizetők pénzéből fenntartott állam. Az adófizetők, ha hibáznak, akkor a bank az állam segítségével az utcára is teheti őket, tönkretéve, megnyomoítva az emberek életét. Ezt hívják kapitalizmusnak. Ebben élünk.

Persze mondhatjuk, hogy ha az állam nem mentené meg a bankokat, akkor a cső végén a bank ügyfelei, azaz az állampolgárok járnának rosszul, és ez így is van.

De akkor is gondoljuk át, mi értelme van az egész gazdasági rendszernek, amiben élünk itt a fejlett nyugaton, ha az egyes állampolgárokkal a piac nevében bármit meg lehet tenni, akár halálba is lehet valakit kergetni, pár millió forintos tartozás után, míg a bankokat vagy a pénzügyi rendszer más tagjait simán dotálja az állam, ha valamit elrontanak.

Egy ember élete változó. Vannak benne hibák. Jó és rossz időszakok. Válás, baleset, rossz döntések, rablások, bármi. És bizony van, hogy ezek összetorlódnak. Főleg ha az ember fia vagy lánya nem gazdag családból származik, és nincsenek tartalékai.

Nos, ha egy ilyen embernek van hitele, akkor azt behajtják rajta. Még akkor is, ha már nincs semmilye, és az utcán lakik. Még akkor is vonnak tőle pénzt, amíg van honnan vonni.

De ha ez az utcára került ember elég élelmes, akkor egy kukába kidobott újságból elolvashatja, hogy ha egy bank csődbe megy, akkor akár 2 nap alatt előteremti az állam azt az emberi ésszel fel nem fogható pénz, amivel meg lehet menteni. Úgy, hogy egyetlen bankvezért sem tesznek az utcára, vagy ítélnek el bíróság előtt, mondjuk 1000 évre.

Csak pár tízezer alkalmazottat, hiszen nyilván ők tehetnek mindenről (NEM).