A GKI kétségbe vonja azt a kormányzati állítást, hogy az extraprofit különadókat az érintett ágazatok szereplői nem terhelik tovább a fogyasztókra, a gazdaságkutató annak mértékét is igyekezett megbecsülni, mekkora lehet a közvetlenül továbbhárított összeg – írja a HVG.

Az érintett ágazatok közül 2021-ben a legnagyobb nyeresége a bankszektornak (555 milliárd Ft) , az energiacégeknek (MOL (550 milliárd Ft) és bioüzemanyag gyártók (60 milliárd Ft) és a kiskereskedelmi ágazatnak (290 milliárd Ft) volt.

Ezekre a tervezet szerint rendre 250, 300, 60 milliárd Ft extra adó fog jutni 2022-ben, majd 2023-ban még ennél is nagyobb. Vagyis a három vizsgált ágazaton belül ezen adók súlya a nyereséghez képest 50–58–18 százalék lesz.

A helyzet azonban ennél is rosszabb, mivel az egyes ágazatok szereplőire több olyan költség is vár a következő időben, amelyet a profitból tudnak kigazdálkodni. A bankoknál a gazdasági nehézségek miatt jelentős céltartalékolás várható, a biztosítók esetében a kiadások a bevételeknél nagyobb mértékű emelkedése befolyásolja a profitabilitást, a telekom szektorban a gyenge forint és az építés drágulása miatt a beruházási költségek emelkednek drasztikusan, a bioenergetikában az alapanyagok és az energia árai, míg az energiaszektorban az üzemanyagár befagyasztása határozza meg az eredményességet.

.A GKI emiatt úgy látja: aligha várható, hogy a megadóztatott vállalkozások nem hárítják át az adókat a fogyasztókra.

Az egyszerűen áthárítható adók összege – beleértve a szintén megadóztatott gyógyszerforgalmazókat és a légitársaságokat – 475 milliárd forint a GKI becslése szerint. A 2022-re 29 ezer milliárd Ft-ra becsült vásárolt fogyasztás alapján a fogyasztói árindex 1,6 százalékpontos növekedése várható (idén és/vagy jövőre), csupán az extraprofit adó miatt – írja elemzésében a gazdaságkutató, amely szerint a kormány ezzel megint csak tovább gerjeszti az inflációt.

HVG, Fotó: MTI