Sulyok Tamás magánember, pontosabban mint közszereplő magánember, még pontosabban, mint bíró, alkotmánybíró, sőt alkotmánybírósági elnök…. szóval főbíró sajátos kegyelmet adott a saját apjának. Elfogadta a családi mendemondákat, s lényegében minden különösebb bizonyíték nélkül önmaga és az olvasók előtt felmentette a kommunisták által által tyúkper miatt üldözött apját.

Nem szép dolog egy bírótól az ilyen slendriánság. A valóság ugyanis gyaníthatóan az, hogy nem a kommunisták, hanem a Népbíróság, és nem válóperes tyúkper, hanem náci uszítás miatt kereste és akarta elszámoltatni Sulyok László székesfehérvári ügyvédet, aki már 1945 óta szökésben volt. Feltételezhetően nem volt túl sok Sulyok László nevű fehérvári ügyvéd, akivel össze lehetett volna keverni, ugyanis egyet sem találtak. Alighanem mind szökésben volt, vagy ha mégis csak egy, hát akkor ő.

Nyilván senki sem lehet felelős az apja viselt dolgaiért. Még csak tudni sem köteles ezekről. Egy főbíróvá cseperedő gyermeknek azonban másmilyen felelőssége is van, amikor apjának korábbi elítéléséről nyilatkozik a nyilvánosság előtt, kiváltképp, ha halálos ítéletről beszél. Ráadásul politikai indíttatású halálos ítéletről. Ami ráadásul nem is volt.

Ha Sulyok Tamás el akart volna számolni apja múltjával, akár attól elhatárolódva, megtehette volna, hiszen amit Karsai László történész most könnyűszerrel kikutatott, azt egy főbíró gyakornoka hétvégi házi feladatként is meg tudta volna csinálni. Sulyok Tamás azonban évtizedeken át valamiért lusta volt a tényeket leellenőrizni, inkább könnyedén elszórakoztatta a közvéleményt egy hülye mesével.

Ezt hívják ócska hazudozásnak. Ilyenből nem lehet államfő még azon a Magyarországon se, ahol Orbánnak “köszönhetően” fene nagy huzatja van a náci nosztalgiázásnak, természetesen nulla toleranciát hazudva.

Egy pedofil bűnöket mentegető államfő után most meg egy nácikat mentegető jönne? Majdnem. Ugyanis ne feledjük, hogy már Novák Katalin belefogott ez utóbbi műfajba, amikor kegyelmet adott az ún. Hunnnia-per náci elítéltjeinek. És attól még simán államfő maradhatott.

bankski –