Novák Katalin, a klimatikus problémamegoldó Dubajból osztja az észt – klímakonferencia


Az atomfizikusok szerint az elemek “legalja” a vas, mivel az ennél kisebbeket inkább összetolni, a nagyobbakat pedig szétbontani érdemes. Ez a különbség adja ki a a fúziós, illetve a hasadásos atomerőművi alaptechnológiákat, már amennyiben léteznek ilyenek. Atommaghasadásban már viszonylag jók vagyunk, de az egybe építésben csak elméletileg ismerjük a leckét, szóval van honnan hová fejlődnünk.

Az Egyesült Nemzetek égisze alatt most éppen Dubajban COP28 néven futó klímavédelmi világcsúcson sok államfő sok érdekeset és ostobát egyaránt kifejtett, az viszont biztosra vehető, hogy érdemi előrelépés továbbra sem történik, így a földgolyó higanyszála rendületlenül menetel felfelé, azaz immár nagyjából elértük a felmelegedés kritikusnak mondott szintjét. Eszerint az iparosodás előtti átlagos hőmérsékletet +2 Celsius fokos növekedés alatt kellene tartani, de még jobb lenne csak +1,5 fok. A kettő között az a különbség, hogy 1,5 fokig még van remény visszafordulni a lehűlés felé, 2 fok felett viszont bukta van, azaz onnantól fogva tehetetlen lesz az emberiség, mert a folyamat öngerjesztővé válik. Az alsó küszöböt sajnos már elértük úgy, hogy földtani értelemben a bolygónk momentán a hűlés útján haladna, ha az emberiség nem adna ellengőzt.

A magyar államfő azzal járult hozzá az okoskodáshoz, hogy – szerinte – a klimatikus problémákat demográfiailag kellene kezelni, éspedig a magyar kormány családpolitikájával. Ha ez nem lenne elégséges baromság, akkor Novák Katalin még azt is megállapította, hogy minél gazdagabbak vagyunk, annál rosszabb a népesedési helyzetünk, vagyis Magyarország úgy küzd a klímaválsággal hogy egyre nagyobb szegénységbe tolja a polgárait, amin viszont a családi meghittség átsegít.

A francia elnök ennél ravaszabb volt, ugyanis a nukleáris energiatermelés reneszánsza mellett tette le a voksát, mármint a kisméretű egységekből összelegózható erőművek (Small Modular Reactors – SMR) telepítése mellett, legalább is a fejlődő országokban, amelyek viszont addig is csak adják oda a Nyugatnak a ritkafémeiket, hogy például Európában “csilli-villizhessünk”!

A COP28 tehát jelenleg ott tart, hogy 2050-ig meg kéne háromszorozni a nukleáris teljesítményeket (mármint Délen), s ugyanígy megtriplázni a megújulók termelését (mármint Nyugaton). Szép perspektíva, kiváltképp ha a kompakt atomreaktorokat – mondjuk – Franciaország szállíthatná a rászorulóknak.

Vannak persze más jelentkezők is. Európából a franciákon túl a britek, a hollandok és a magyarok, ezen felül pedig a dél-koreaiak és az amerikaiak írták alá a nukleáris “újszövetségi” kiáltványt, amiben kicsit humoros, hogy ezek közül egyedül Magyarország az, amelyik semmit sem tud hozzátenni a szükséges technológiai, illetve pénzügyi részekhez, jóllehet mifelénk nem is moduláris kisreaktorokon, hanem bazi nagy orosz monstrumokon megy a gondolkodás.

Macron nekifutását illetően azonban épp a saját hazájából kapta az első gáncsot, ugyanis Jean-Luc Mélenchon baloldali vezér rögtön rámutatott, hogy a francia elnöknek fontosabb a nukleáris lobbi jövője, mintsem az emberiségé. Ez úgy is felfogható, hogy a kapitalizmus a Föld tönkretétele után a helyreállításból is degeszre akarja keresni magát, jóllehet az eddigi problémákat egy másikkal gondolná felváltani, hiszen a maghasadásos energiatermelésnek továbbra is van egy szépséghibája, nevezetesen a keletkező sugárzó anyagokkal lényegében nem tudunk mit kezdeni azon túl, hogy elássuk, avagy az óceánokba dobjuk.

A COP28 azonban egyebekben is döntött, azaz a gazdagok felállítanak egy szerény pénzalapot, amely a fejlődő világot érő klímakatasztrófa enyhítését szolgálná. Össze is dobtak egy akkora összeget, ami az ukrán front egy (1!) napi lövöldözéseinek közvetlen költségével azonos, csak hogy a fontossági sorrendet is lássuk!

Egy szó, mint száz, a fegyverkezés változatlanul lényegesen jobb üzlet, mint a klímavédelem, jóllehet az energiatermelés békeidőben sem rossz bolt. Az viszont még nem jutott a résztvevők eszébe, hogy csökkenteni kellene az energiafogyasztást, s ezáltal az energiatermelést, mondván hogy a legolcsóbb energia a fel nem használt energia. A kapitalizmus körülményei között nem is fog ilyesmi terítékre kerülni, hiszen melyik tőkést érdekelné a nem-kizsákmányolás?

Bankski –

  A Szócikk a dolgozók, a dolgozni akarók, illetve az életüket már kidolgozók szava. Újságot lehet szerelemből is írni, de amíg a pofánk egyre nagyobb, a zsemlénk egyre kisebb! Kérjük, hogy támogasd a SZÓCIKK működését az alábbi számlaszámon:

MagNet Bank: 16200106-11517878 IBAN: HU88 1620 0106 1151 7878 0000 0000

Posztjaink kommentálhatók a Facebookon, várunk Facebook-csoportunkba is. Ám te is írhatsz, te is szólhatsz képpel és hanggal, amit viszont mi olvasunk, hallunk, nézünk, sőt, akár közreadunk. Leveled várjuk az info@szocikk.hu címen.

Kapcsolódó tartalmak

Hazai Vélemény

A Kossuth tér magánya

Lássuk be, egyes ún. ellenzéki pártok teljesen beleszoktak, hogy érdemben már senki nem kíváncsi rájuk. Azt régebb óta megszokhatták, hogy a Kossuth téri bazi nagy