Fejjel a falnak, majd az ütött résbe beszorulni
Bárhova nézünk, a jelek szerint az EU mindazt megoldotta, amit Magyarország nem, ezen felül pedig a legtöbb történés, amiben Orbán hitt, egészen máshogy alakult. Mondhatnánk, peches a miniszterelnök, de valójában a magyar nép szenved.
A remény még nem fogyott el, s matematikailag akár még arra is lehet esély, hogy egyszer talán a nekünk járó EU-s forrásokhoz maradéktalanul hozzáférhetünk, azonban a brüsszeli barométerek mind úgy állnak, hogy a mostani magyar kormány iránt elfogyott a bizalom, s a tagállamok vezetői a december első felében esedékes döntéseik során a hazánknak szánt pénzek befagyasztását választják.
Ez bizony – mások mellett – a kormány nevében nagy reményekkel tárgyaló Navracsics Tibor kudarca. Vagy az van, hogy nem tudta a saját csapatában elfogadtatni az EU szabályait, vagy pedig az, hogy a brüsszelieket, de leginkább a többi 26 tagországban működő kormányokat nem sikerült meggyőzni a magyar rezsim vállalásainak működőképességéről.
A fő felelős azonban a kormány feje, aki úgy gondolja, hogy tetszőlegesen és következmények nélkül lophat, csalhat, hazudhat, s mindezek tetejébe szabadon pocskondiázhatja a szövetségeseit, miközben a közös ellenséggel flörtöl. A történelem tanulságai szerint ritka ostoba magatartás az ilyesmi.
Lám, Orbán Viktor a minap keserűen belátta, hogy “már a falnál vagyunk”. Ezt a bölcs megállapítását azonban árnyaljuk annyival, hogy ha Magyarország nem is, ő mindenképp a falnál van, egészen pontosan úgy van ott, hogy fel is kenődött, s most vérző fejjel meditál az ütött résbe szorulva.
Nyáron még az volt az orbáni állítás, hogy az EU rajtunk kívüli része üzemanyag, gáz és áram nélkül marad. Ehhez képest az EU-ban sehol semmiből nincs hiány, míg idehaza egyre inkább akadozik az ellátás, továbbá az árak is magasabbak, mint a többieknél.
Orbán az európai rekorder magyar inflációt a háborús helyzettel magyarázta, így aztán ukrán szomszédaink kontójára elkezdett hamis békegalambot játszani, ám a magyar pénzromlás egyelőre inkább gyorsul, míg az EU-ban már mindenütt csökken.
Orbán publicistái heteken, hónapokon át együtt vihogtak az orosz megmondókkal, hogy szerintük az EU-ban kockára fagynak a polgárok, miközben Putyin népe tojás süt a radiátorokon. A hírek szerint azonban fordítva áll a dolog, hiszen a nyugati embargók folytán az orosz fűtőművek elektronikus irányítórendszerei pótalkatrész nélkül maradtak, továbbá a cserére szoruló szivattyúk esetében sem sikerül megoldásokat találni. Lassan oda jutunk, hogy a szétbombázott ukrán otthonokban is előbb lesz újra fűtés, mint a büszke orosz lakótelepeken.
Ezenközben Orbán bosszúéhesen állt keresztbe, hogy az EU megújítsa a migrációt fékezni hivatott együttműködési keretmegállapodását Afrikával, durcásan blokkolja a finnek és a svédek NATO-csatlakozásának folyamatát, illetve nem járult hozzá az ukrán külügyminiszter megfigyelői minőségben való részvételéhez a NATO soron következő tanácsülésén, bár azt nyilván nem tudta megakadályozni, hogy a különleges vendég az értekezletet követő vacsorába bekapcsolódjon. (Ne zárjuk ki azonban Orbán protokollosainak esetleges serénykedését, hogy az ukrán külügyminisztertől tagadják meg a leves felszolgálását!)
Hosszú a sor, amely Orbánék gáncsoskodásait tartalmazza. Legott tartunk, hogy igazából alig találunk az európai napirenden olyasmit, amiben a magyar kormány egyetértene, leszámítva az oroszokkal szembeni szankciók sokaságát, bár idehaza a magyar miniszterelnök utólag simán letagadta ezek megszavazását.
A magyar kormány szólamai szerint tehát az EU többi, szám szerint 26 kormánya külön-külön hülye, az Európai Bizottsággal kibővülve pedig együtt is, bezzeg Magyarország egy igazi helikopter. Ha ez így lenne, akkor szívesen hallgatnánk a jobbnál jobb magyar javaslatokat, de ezek helyett minden falról csak az visszhangzik, hogy ‘nyet’.
Márpedig lenne helye okos javaslatoknak, mert napjaink geopolitikai játszmáiban az EU sajnos nem szerepel túl fényesen, csak fizet, mint a katonatiszt. Azt azért gyaníthatjuk, hogy egy teljesen egységes EU minden bizonnyal hatékonyabb lehetne minden fronton.
És akkor tessék, még az Orbán által futball világbajnoknak várt Szerbia is jobbára csak botladozik Katarban…
bankski –
A Szócikk a dolgozók, a dolgozni akarók, illetve az életüket már
kidolgozók szava. Újságot lehet szerelemből is írni, de amíg a pofánk
egyre nagyobb, a zsemlénk egyre kisebb! Kérjük, hogy támogasd a
SZÓCIKK működését az alábbi számlaszámon: MagNet Bank: 16200106-11517878 IBAN: HU88 1620 0106 1151 7878 0000 0000 Posztjaink kommentálhatók a Facebookon, várunk Facebook-csoportunkba is. Ám te is írhatsz, te is szólhatsz képpel és hanggal, amit viszont mi olvasunk, hallunk, nézünk, sőt, akár közreadunk. Leveled várjuk az info@szocikk.hu címen. |