Felröppent a hír, miszerint az Európai Bizottság (EB) azt javasolja a tagországok kormányközi tanácsának, hogy a korábban emlegetett november 19-éhez képest egy hónappal, tehát december 19-ére tolja ki a döntést Magyarország jogállami megfelelőségének kérdésében, ami elvileg a rég visszatartott európai pénzek előtt nyithatná meg az utat.

A hír félig igaz. A magyar ‘mainstream’ sajtóban szalagcímekben felmerülő bombasztikus állítások azonban kevésbé. Nincs szó ugyanis sem haladékról, avagy más olvasatban időhúzásról. Egyszerűen csak az intézményi naptárak formális egyeztetése történne meg. Az EU Tanácsa ugyanis eredendően október 19-én kívánt volna döntést hozni, ám az EB és a magyar kormány november 19-ét tűzte ki olyan határidőként, ami alkalmas lehet az addig meghozott hazai intézkedések értékelésére. Minthogy egy novemberi felülvizsgálat majdani eredményei kapcsán – ugye – nem lehet egy hónappal korábban döntéseket hozni, egy hónappal később viszont nagyon is, ezért a menetrenden kell igazítani, így a tárgyalásokért felelős EB a tagállamok illetékes vezetői felé megtette a technikai korrekciós indítványát, így hát a folyósítási verdikt december 19-én várható.

Ha kis szerencsénk van, és a sok kormányzati kamuzást visszaszorítva a tagállamok végül elégségesnek találják a tervezett magyar reparációs intézkedéseket, akkor a forint árfolyama nagy valószínűséggel stabilizálódik, s egy fokkal nyugodtabban állhatunk a karácsonyfa köré. Ha viszont nem, akkor határ a csillagos ég.

Az árfolyamzuhanásból fakadóan a nyárhoz képest durván 15 százalékkal csökkent a jövedelmeink értéke. Néhány helyen ennek felét-harmadát visszapótolták fizetésemelésekkel, de az állami szférában nem történt semmilyen korrekció. Ennek megfelelően például a tanárok a még tavasszal megfogalmazott anyagi követeléseiket bátran megtoldhatják legalább egyötödnyivel, hogy legalább ott tartsanak, ahonnan a törekvéseik indultak.

Ennek a szomorújátéknak azonban kevés köze van akár a háborúhoz, akár az energiaválsághoz. Kétségtelen, a háború egész Európára (is) negatív hatással van. Az energiaválság ugyancsak globális jelenség, viszont Magyarország pont olyan közel van Ukrajnához, mint Románia, Szlovákia és Lengyelország, ám ezekben az országokban közel sincs annyi probléma a fizetőeszközeikkel, mint nálunk.

Mi, állampolgárok egyelőre annyit tehetünk, hogy ki-ki imádkozzon a maga istenéhez, avagy álljon a sarkára és ragadja meg a tiltakozás eszközeit, például az ISZOMM által javasolt országos lassító sztrájkot.

bankski