Hisszük, vagy nem, de élni lehet éhezés, fenyegetés, nyomorban tartás és kizsákmányolás nélkül is.

Van e földkerekségen egy nagyon gazdag és mesébe illően szép ország. Amely országnak nincsen saját pénze, nyelve, de még repülőtere sem. Az autóútja hossza mindössze 250 km. Az ország tájait mintha egy meséből vették volna és a helyi lakosok nagyon gazdagok.

Az ország mérete akkora, hogy akár egy nap alatt is körbe lehet járni. Az ország tömegközlekedését csak buszok alkotják.

Ez az ország egy mindössze 20 km hosszú és 6 km széles törpeállam. Egy olyan ország, amelynek államadósága 0 és a lakosság életszínvonala az országot a világranglistán a második helyre helyezte.

Ez az ország egy nyugodt, csendes és bűnözéstől mentes, nem kellenek kerítések és a házakat sem kel zárni. A lakosság 35 000 fő és a rendet egy 100 fős rendőri állománnyal tartja fent. Az országban több mint 70 000 cég van bejegyezve és a munkanélküliek száma kevesebb min 300 fő.

Életfilozófiájuk fő értéke, hogy jól érezzék magukat, élvezzék az életet és közben ne zavarjanak másokat.

Ennek az országnak sikerült bebizonyítani, hogy a modern világban nem számít a méret, és hogy a boldogsághoz nem kellenek tankok, repülőgép hordozók vagy nukleáris robbanófejek.

Ebben az országban a gazdaságot nem a földgáz és a kőolaj jelenti, hanem az ember és a természet.

Ez az ország nem más, mint Liechtenstein. Ahol a szociális jólléthez használják a kapitalizmust és nem fordítva. Ez azt mutatja, hogy ha jól akarunk élni, van lehetőség és remény és azt is megmutatja, hogy van létjogosultsága a modern „szocializmusnak” és van hová fejlődnünk.

Minden tőlünk és egymástól függ.