Magyar Nemzeti Bank, Te drága!

Diadalittas jelentésben tudósít az MTI, hogy az MNB 2020-ban kiemelkedő, 255,4 milliárd forint nyereségéből 250 milliárd forintot osztalékot fizet be a költségvetésbe.

Diadal ide, diadal oda, az MNB-nek volt már ennél magasabb nyeresége is. Például 2014-ben pont a fenti összeg duplája, azaz 511 milliárd forint. A szakértők akkor azt mondták, hogy az MNB kicsit túltolta a bringát, leginkább azzal, hogy a forint euróhoz viszonyított árfolyamán ‘csinálták meg’ ezt a csinos kis összeget.

Az MNB pénzügyi beszámolói általában eléggé homályosak ahhoz, hogy ki lehessen bogozni a konkrét keresményeit. A lényeg azonban világos.

A nemzeti bank profitja ugyanis alapvetően három tényezőből áll össze.

Nettó kamateredmény. Ez az, amikor a nemzeti bank kellő kamat fejében forintot vagy devizát ad kölcsön a kereskedelmi bankoknak. Tiszta sor.

Pénzügyi műveletek realizált eredménye. Ez a terep már a nemzeti banki szakma titkos része, azaz földi halandók alig látnak bele, de arról szól, hogy különböző portfóliók mozgatásával pénz áll a házhoz. Kvázi adok-veszek.

Devizaárfolyam-változásból származó eredmény. Nos, ez az igazi pénzszivattyú. Ez is egyféle adok-veszek, csak éppen primitív, ám iparszerű. Amikor relatíve alacsony a forint euróhoz mért árfolyama, akkor az MNB eurót vásárol, amikor magas, akkor meg elad. Más szóval spekulál. Ha a forint árfolyama jól kiszámíthatóan romlik, az a Kánaán. Amennyiben egyik héten 360, de a következőn 361, akkor máris 1 forintot lehet ezzel keresni. Ha ezt hetente megcsinálják, máris eurónként 52 forint üti az MNB markát az év végén, persze ennek az az ára, hogy 52 forinttal romlik a nemzeti valuta.

A túltolás gyakorlatilag annyit tesz, hogy az MNB-nek bőséggel van annyi monopol-eszköze, amivel szinte tetszése szerint tudja csavargatni az árfolyam ‘potméterét’, azaz a piaccal szemben túl pofátlan spekulánsként lép fel, amiért egyébként jobb helyeken akár börtön is járhat.

Nos, mivel a Magyar Nemzeti Bank a magyar állam tulajdona, ezért hát a profitja is a magyar központonit költségvetést illeti meg. Ha Orbán azt parancsolja, hogy ide a pénzt!, akkor ez a profit úgymond osztalék-jelleget ölt, és bekerül az állami büdzsébe, ha pedig nem (vagy csak részben), akkor Matolcsy egyetemet alapít, ingatlanokat, avagy festményeket, szőnyegeket vásárol stb.

Mindazonáltal józan ésszel azt várhatnánk, hogy az MNB, amely a pénzügyi stabilitás kizárólagos őre, s egyben bankfelügyeleti intézmény, egyáltalán ne nyerészkedjen, hanem kvázi nullszaldósan szolgálja a forint biztonságát!

A NER-ben azonban ez is másként működik. 2020-ban konkrétan az történt, hogy a meglódult euró-árfolyam révén az állam által bezsebelt hatalmas pénzt az emberek fizették meg az üzletekben jelentkező magasabb árakban. Az MNB ebből keletkező szép, nagy, kövér nyeresége (illetve ez a költségvetésbe osztalékként befizetve) lényegében egy extra lakossági adónak tekinthető, amit aztán a kormány válságkezelés címén odaajándékozott pl. a német multiknak. Hogy az elektronikai hulladékként őrzött, mert használhatatlan orvosi gagyikról ne is beszéljünk, ami viszont a NER-lovagok, alias ‘fürkészők’ rohamos gazdagodását tette lehetővé.

• bankski •