Március 1-vel megszűnt az egészségügyi szakdolgozók közalkalmazotti jogviszonya és hatályon kívül helyezték a kollektív szerződésüket. Azok, akik aláírták az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződést április elején kapták meg ennek hatálya alatt az első fizetésüket. Nagyon sokan most szembesülnek azzal, hogy a korábbi bérük 20-30 ezer forinttal, vagy akár ennél is nagyobb mértékben csökkent. A szakszervezet szerint nem egységes a kép: bizonyos kórházakban elkezdték megvágni az ügyeleti díjak, pótlékok mértékét, másutt viszont megtartják a korábbi juttatásokat – írja a napi.hu.

Emlékezetes, hogy az új jogviszonyról szóló szerződést március 1-ig kellett aláírni, aki ezt nem tette meg, annak megszűnt a munkaviszonya. Akik az új rendszerben is folytatták a munkát, azok április elején kapták meg első munkabérüket az új szerződés keretében.

A helyi lapokban és a közösségi médiában megjelent beszámolók szerint nagyon sokan azt vették észre, hogy több tízezer forinttal csökkent a kézhez kapott fizetésük a korábbi, közalkalmazotti jogviszonyban elért szinthez képest.

Takarékossági okból – vagy arra hivatkozva, hogy a kórháznak nincs elegendő pénze – elkezdték azokat a pluszjuttatásokat megvágni, amelyekre az új jogszabály nem ír elő változatlan pótlék-számítási szabályokat – magyarázta a Napi.hu-nak Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke.

Mivel az orvosok esetében a pótlékok a jelentős béremelés miatt eltűntek, most megpróbálják ezeket a többiektől is megvonni, vagy gyakran – jogellenesen- alacsonyabb mértékeket megállapítani, mint amekkorát a törvény előír, például újabb szerződéseket aláíratni a túlmunkára. Elég sokféle módja van annak, hogy hogyan lehet elvenni a dolgozóktól azt is, amit eddig valamilyen jogcímen megkaptak – állapította meg az elnök.
Sok helyen csökkentették az önként vállalt túlmunka díját

Sajátos eljárás az egészségügyben, hogy igen nagy óraszámban lehet önként vállalt túlmunkát vállalni, sokkal magasabb mértékben, mint más szolgáltatási területen. Az összmunkaidő ezzel együtt a 72 órát is elérheti, ami majdnem a duplája a törvényes munkaidőnek.

Mivel az alapbérek alacsonyak, ezért sok dolgozó a megélhetés miatt ezt a rendkívüli mennyiségű túlmunkát is elvállalja: főként azért mert ezekre az órákra magasabb juttatás jár, amennyiben műszakban teljesíti, és valamennyivel kevesebb, ha ügyeletben teljesíti. De még így is megéri ügyeletben lenni – ami gyakran azt jelenti, hogy a szakdolgozók 12 órás műszak után további 12 órát húznak le. Egyes intézményekben most ennek óradíját karcsúsították.

A számos kellemetlen, anyagi helyzetet befolyásoló dolog éppen akkor történik, amikor soha nem látott mértékben, és tartósan megnőtt a terhelés az egészségügyben.

Bár, igen jelentősen megnőtt az orvosok, gyógyszerészek fizetése a kormányzati beavatkozást követően, a szakdolgozók kimaradtak a mostani bérrendezésből. Ezzel a korábban is jelentős bérkülönbségek brutális mértékben növekednek.

Az orvosi és ápolói bérek között idáig körülbelül két és félszeres volt a különbség, március 1. után ez egy tíz év gyakorlattal rendelkező orvos és ápoló esetében háromszorosára vagy négyszeresére is nőhet.

Eközben Ausztriában, vagy Németországban egy képzett középfokú végzettségű ápoló feleannyit keres, mint egy orvos, egy diplomás ápoló, vagy mentőtiszt pedig a 80 százalékát kapja. Nálunk viszont a mintegy 10 ezer főnyi diplomás szakdolgozó szintén kimaradt a bérrendezésből – fogalmazott Soós Adrianna.

Az állami és önkormányzati rendszerben jelenleg körülbelül 70 ezer egészségügyi szakdolgozó végez munkát, eközben az foglalkoztatott orvosok száma 18-19 ezer. További, körülbelül 20 ezren lehetnek olyan orvosok, akiknek ugyan van működési engedélye, de a központi rendszeren kívül dolgoznak, például vállalkozóként, vagy magánpraxisban.

Napi.hU
Fotó: Ápoló és orvos ebédel. Balogh Zoltán/MTI/MTVA