Az előző év azonos időszakához mért változások lendületes béremelkedésről árulkodik, hiszen a bruttó és a nettó átlagbér egyaránt 14-14 százalékkal nőtt, a bruttó medián 16,2, a nettó mediánbér pedig 15,3 százalékkal.
Az már korábbról ismert, hogy a magyar gazdasági növekedés számai csak akkor értelmezhetők valós, saját növekedésnek, ha 4 százalék felettiek, tehát ha az EU-tól évente a magyar GDP durván 4 százalékát kitevő segélyek mértékét meghaladják. Az elmúlt 12 évben ilyenre csak négyszer volt példa, vagyis kijelenthető, hogy az orbáni gazdaságpolitika a legkevésbé sem növekedés-orientált. Mostanság, hogy egy ideje nem kapunk Brüsszelből ingyenpénzt, egész meztelennek látszik a király.
A kamatok akár 30%-kal is megnőhetnek ez év júliusában – írja a 24.hu.
Januárban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 467.300 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 310.700 forint volt, majdnem 15%-kal több az egy évvel korábbinál – közölte ma a KSH.
1949 óta soha nem volt ennyire magas, a lakosságarányos halálozás, mint 2021-ben – írja a HVG.
A tavalyi év novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete, pontosan 482.400 forint, ami azt jelenti, hogy a nettó átlagkereset 320.800 forint volt – írja az mfor.hu.
2021. decemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,4%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál
A GKI vezérigazgatója szerint sok éve baj van a Statisztikai Hivatal módszertanával, az adatok nem a valóságot fedik, mert az 5 fő feletti cégeket kérdezik csak meg és kimaradták a részmunkaidőben foglalkoztatottak is – írja az atv.hu.
2021 októberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 431 300, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 286 800 forint volt, mindkettő 8,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az önbevallásra épülő adatok szerint 2019-ben a felnőtt magyar lakosság 5,2%-a a nagyivók közé volt sorolható – írja a vg.
