A kapitalizmus mára a világgazdasági rendszerének alapvető modelljévé vált. Az egyének és vállalatok közötti „szabad” piaci verseny elvén alapulva a rendszer kétségtelenül sok technológiai és társadalmi „fejlődést” hozott. Ugyanakkor a végtelen gazdagodásra építő logika és a profitmaximalizálás az-az a folytonos növekedés kényszere olyan mélyreható problémákat okozott, amelyek komoly kérdéseket vetnek fel az emberiség jövőjével kapcsolatban.
A kérdés végső soron nem az, hogy kell-e fizetni valaha is a levegőért, vagy mennyit kell fizetni a mesterséges intelligenciáért. A valódi kérdés az, hogy milyen világot szeretnénk építeni.
A vallás és a politika évszázadok óta meghatározó szerepet játszanak az emberi közösségek életében, de ezek a területek mindig is más-más alapokra épültek. Míg a vallás spirituális irányt és erkölcsi kapaszkodót kínált, a politika a társadalmi szerveződés és problémamegoldás eszközeként funkcionált. Az utóbbi évtizedekben Magyarországon azonban a két terület egyre inkább összefonódni látszik. Ez az összefonódás nem csupán a hatalmi struktúrákat formálta át, hanem a közösségek gondolkodását is jelentősen befolyásolta.
Az emberiség talán egyik legnagyobb találmánya, az AI, hatalmas lehetőségeket és kihívásokat hozott magával. Az, hogy ez a technológia az emberi fejlődést szolgálja e, vagy épp visszaélnek vele, az csak is rajtunk, embereken múlik. Az AI nem csupán egy eszköz, hanem egy olyan társ, amely képes támogatóvá válni – ha helyesen használjuk. De mit jelent a felelősségteljes AI-használat, és hogyan érhetjük el?
Ez egy rendkívül mély és filozófiai kérdés, amelyet sokféleképpen lehet megközelíteni, attól függően, hogy milyen nézőpontból vizsgáljuk: etikai, történelmi, ökológiai vagy technológiai szempontból.
Az elmúlt három évtized társadalmi és gazdasági válságai arra mutatnak rá, hogy a kapitalizmus gyakran a külső érdekeket, a tőke felhalmozását, nem pedig a lakosság jólétét helyezi előtérbe.
Ahogy a klímaváltozás, a fajok kihalása, a szennyezés és a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése is mutatja, egyre inkább megkérdőjeleződik, hogy van-e egyáltalán jövője az emberiségnek ezen az úton haladva.
A széles spektrumú üzenet ugyan sokféle csoportot képes megszólítani, ám ezzel együtt elmosódik az üzenet határozottsága is. A jobboldal gyakran egyszerű és érzelmekre ható üzenetekkel operál, amelyek könnyen befogadhatóak és érthetőek. A baloldal ezzel szemben bonyolultabb üzeneteket közvetít, amelyek bár intellektuálisan megalapozottak, nehezebben rezonálnak a választópolgárok többségével.
Magyarországnak sürgősen szüksége van egy fenntartható vízgazdálkodási rendszerre, amely biztosítja, hogy a vízkészletek megőrzésével megvédjük az ökológiai rendszereket és a biodiverzitást.
A jogszabály elfogadását komoly dezinformációs kampány kísérte, és majdnem elutasították, miután a magyar kormány az ellenzők közé állt. Magyarország végül hat másik országgal együtt az ellenzők között maradt, de a törvény támogatása győzött.
